Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balatonba torkolló vízfolyások

periódusban ennél jóval kevesebb víz folyik a medrében, sőt előfordul, hogy teljesen kiapad. Vize a község területén való átfolyáskor erősen szennyeződik.

/tracs/-5ér/(Koloska patak) A Koloska-völgy felső részén ered, a Tamás és a Péter hegy között jut ki a völgyből és Balatonarács területén át a Balatonba folyik (Cholnoky megfogalmazása szerint: "Koloska-völgy kevésvizű Sédje Balaton- Arács falun folyik keresztül s nyílegyenesen siet a széles, abráziós felszínbe vágódott, feltöltött fenekű völgyén végig a Balatonba") Vízgyűjtő területe 13,5 km2 (1,6 %), hossza 5,4 km. Vízhozama napjainkban is kevés; 0,02-0,007 m3/s közötti, nagy eltérésekkel ingadozó. Vízminősége közepesen szennyezettnek minősül.

Kéki-patak. (Kéki-séd) a Balatonfureden átfolyó Kéki-patak két ága közül a keleti ága a Kéki-forrás vizétől, a nyugati a Siske forrástól veszi kezdetét és a város területén egyesülnek. Ettől kezdve a patak a Fenéknek nevezett területen keresztül jut el a Balatonig. Vízgyűjtő területe 16,7 km2 (2,0 %), hossza 9,6 km. Vízhozama sokéves átlagban 0,03 m3/s, de szárazabb periódusban sem csökken 0,01 m3/s alá. Vize általában nem szennyezett.

Tavi-Séd. (Aszóföi-Séd, Aszófoi patak) A patak fő ága a Nagy-Galla déli lábánál lévő forrásoknál ered, de száraz periódusban az innen elfolyó víz néhány száz méter után elszivárog a talajba és csak a Sötét-réten telik meg a patakmeder ismét vízzel. Ez a vízfolyás szakasz sem állandó mivel a mederből a réten túl újra eltűnik a víz. A patak mellékága a Pécseiyi-medence keleti részén ered és a Csengő-hegy alatt folyik a főmederbe. Ennek vize tölti meg a patakmedret, ami megint csak szárazzá válik Aszófö közelében. Hasonló lehetett a helyzet száz évvel ezelőtt is, mert az Aszófoi patakot Cholnoky (1918) a következőkkel jellemezte: "A Nagy- Galla lejtőiről, tehát a vázsonyi plató pereméről jön le egyetlen árok, mint igazi fő vízfolyás. Ez belejön a pécseli medenczébe, de csak keresztülfut rajta, mint Vakény-patak, bár kiszélesedik egy kicsit a vízgyűjtője, de aztán szoros úton, festői sziklák alatt keresztülvág a tridentinus-peremen s Aszófőnél kiér az abráziós szintre. Az árok igazi >aszó<, nincsen benne, csak nagyon kevés víz, sőt rendesen egész száraz, csak Aszófőnél bukkannak elő bő források a lemezes mészkőből." A Séd vízgyűjtő területe 14,4 km2 (1,7 %), hossza 8,6 km. Vízhozama a torkolatnál az első félévben átlagosan 0,04 m3/s, a második félévben (június-július hónapoktól kezdve) átlagosan 0,006 m3/s. A vízhozamok igazolják e vízfolyásnak "kettős arculatát", nevezetesen azt, hogy amíg a felső szakaszán a források egész évben kevés vizet adnak, addig az alsó szakaszon ez csak a második félévre érvényes. Vízminősége általában jó.

Az Aszóföi-Sédig tart azoknak a vízfolyásoknak a sora Balatonfuzfőtől kezdve, amelyek nagyrészt a Veszprémi-fennsíkon erednek és dolomitos-mészköves- márgás területeken folynak keresztül.

Örvényesi-Séd. (Pécsely patak) A Pécselyi-medence nyugati részén Pécsely és Vászoly térségében eredő három vízfolyás egyesüléséből jön létre az Örvényesi- Séd, amely a Szakadéki-völgyön keresztül Örvényesnél éri el a Balatont. Vízgyűj63