Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája

Egy csillaggal jelöltük azokat a fajokat, amelyek Hortobágyi T. (1950) 1942-43. évi balatonboglári vizsgálatai alapján összeállított 401 fajt feltüntető listájában is szerepeltek. Az első helyen szereplő fajok tehát 32 évvel korábban ugyancsak jelen voltak a 20 km-rel keletebbre lévő bogiári térségben. A faj neve előtt x-el jelöltük azokat a fajokat, amelyeket Istvánjfi Gy. (1897) az 1895-96. évi gyűjtései alapján ugyanezen nevekkel írt le a Balatonból. A Balatonból 1975-ig kimutatott fajok listáinak egybevetése alapján arra le­het következtetni, hogy a tóban előforduló algák összetételében a vezető szerepet játszó fajok tekintetében a századfordulótól számítva nem történt lényeges válto­zás. Tavasszal a kovaalgák, nyáron a Certium hirundinella és részben zöld- és kékalgák, késő nyáron és kora őszön a kékalgák uralkodtak a fitoplanktonban. A különböző helyeken és különböző időpontokban (években, hónapokban) végzett algavizsgálatok alapján készített fajlisták arról tanúskodnak, hogy a jel­lemző fajok mellett évenként és évszakonként sok száz más algafaj is.előfordult a vízben. Ezek egyedszáma rendszerint kicsi volt és valószínű, hogy a tóban külön­böző helyeken elszórtan kisebb "foltokat", illetve "felhőket" képeztek. Megjegyezzük, hogy ezeknek az elszórtan előfordult fajoknak a kimutatása bizonyára azon múlt, hogy jelenlétük egybeesett valamely kutató mintázásának időpontjával. Tamás G. például azt közölte, hogy 1958-ig összesen 136 kékalga faj előfordulását dokumentálták a kutatók, míg Hortobágyi T. 1942-43. évi balatonboglári gyűjtési listáján 58 kékalga szerepelt, vagy Herodek S. és Tamás G. 1974-75. évi Szigligeti-medencében végzett vizsgálataik során 17 kékalga fajt mutattak ki. A Balaton algaflórájában lényeges változás az 1975-1978 között következett be, amikor Magyarországon addig ismeretlen kékalga faj, az Anabaenopsi raciborskii, újabb nevén Cylindrospermopsis raciborskii a Balatonban is megte­lepedett Gorzó György és Kiss Gábor (1984) közlése szerint a Keszthelyi­medencében való előfordulását 1978-ban észlelték először. Ennél az időpontnál egy-két évvel korábban kerülhetett a tóba ez a jávai tavakban honos fonalas kékal­ga, mert 1979 nyarán biomasszája már kétszeresen felülmúlta az "őshonos" Aphanizomenon flos-aquae biomasszáját. Vörös Lajos, Vizkelety Éva, Tóth Ferenc és Németh József (1983) 1979-ben trofitási vizsgálatok keretében különböző méréseket végeztek a Keszthelyi- medencéből június 26. és október 2. között hét alkalommal, amikor a fitoplanktont alkotó alga fajokat és azok biomasszáját is rendre meghatározták A biomassza meghatározások eredményeit a következőkben foglalták össze: "A fitoplankton biomasszája a méréssorozat kezdetén, június 26-án, a területre nem jellemzően igen alacsony, 2,3 mg/1 volt. Ettől kezdve a biomassza előbb ki­532

Next

/
Thumbnails
Contents