Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája

sebb mértékben, majd július 24-től kezdve gyorsan nőtt és augusztus 7-én már 40 ing/1 volt. Ez a nagy biomassza egész augusztusra jellemző volt, szeptember elején mértük a legnagyobb értéket (49,3 mg/1)."

Közölték azoknak az alga fajoknak a listáját, amelyeknek esetenként a maximális biomasszája 1 mg/1 feletti volt. Ezek az alábbi sorrendben követték egymást:

1.

Anabaenopsis raciborskii

27,5 mg/1

2.

Aphanizomenon flos-aquae

13,0 mg/1

3.

Euglena proxima

6,7 mg/1

4.

Cryptomonas ovata

4,8 mg/1

5.

Anabaena aphanizomenoides

3,5 mg/1

6.

Synedra acus

2,9 mg/1

7.

Cryptomonas erosa

2,3 mg/1

8.

Aphanizomenon issatschenkoii

2,2 mg/1

9.

Anabaena spiroides

1,6 mg/1

10.

Ceratium hirundinella

1,5 mg/1

11.

Rhodomonas minuta

1,1 mg/1

12.

Nitzschi a recta

1,0 mg/1

Az Anabaenopsis raciborskii WOLOSZ betelepedése a Balatonba igen nagy változást idézett elő már 1979-ben a Keszthelyi-medence nyári fitoplantonjának összetételében Herodek S. (1977) által közölt 1973. évi állapothoz képest. Három évvel később pedig - ha nem is olyan mértékben mint a Keszthelyi-medencét - a Balaton többi medencéjét is elárasztotta és a tó vizének színét zöldre változtatta. A Balaton eutrofizálódásának folyamatában betöltött szerepét a negyedik fejezetben ismertettük, ezért itt azzal nem foglalkozunk.

Biológiai tulajdonságait viszont részletesen bemutatjuk, mert jelenléte és óriási biomasszája valóságos átok a Balaton vízminőségére nézve.

Az Anabaenopsis raciborskii vagy ahogyan az 1990-es évek eleje óta nevezik a Cylindrospermopsis raciborskii hazai előfordulásáról Schmidt Antal a Botanikai Közlemények 1977. évi 64. kötetében megjelent "Adatok a Dél- Magyarországi vizek algáinak ismeretéhez I." című dolgozatában az alábbiakat közölte:

"Anabaenopsis raciborskii WOLOSZ.

A sejtfonal vastagsága: 3-4 um, hosszúsága 145-155 gm. A sejtek hossza: 8-12 gm. A spórák mérete: 4x15 gm, a heterocisztáké: 3x7,5 gm. A sejtfonalak egyenesek, vagy kissé hajlottak. A harántfalaknál a befűződés alig látható, vagy nincs is. A sejtek henger alakúak. A spórák a vegetatív sejteknél kicsit szélesebbek, alakúk hosszúkás, végeiknél legömbölyödő. A heterociszta lándzsa alakú. A törzsalak hazai előfordulásáról eddig nem volt közlés, SZALAY (1942) egy változatát közli a Kőrösökből. (A. raciborskii var. longiscellula SZALAY) A Szelidi- tó kora őszi (szept.) planktonjában találtam meg."

533