Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája

Balatonban is igazolta, hogy a folyamat az algák fajszámának csökkenésével jár, már ami az elsődleges termelésben szerepet játszó fajok számát illeti.

Nagyon részletesen vizsgálta a Balaton nyíltvízi algáit Hortobágyi T. (1950) 1942 júliusa és 1943 júniusa közötti egy év során, Balatonboglár előtt.

Az algagyűjtéseket minden hónap utolsó harmadában általában csendes vagy gyengén hullámzó vízen haladó csónakkal húzott - 25-ös molnárszitából készült - planktonhálóval végezte a Balatonboglár előtti vízterületen. Januári mintáját a balatonboglári móló végén 28 cm vastag jégbe vágott léken keresztül vette. Az algákat a legkisebb rendszertani egységig meghatározta. Úgynevezett "relatív quantitativ" eljárással a meghatározott algafajok egymáshoz viszonyított arányát is megállapította.

Hortobágyi T. összesen 401 alga fajt (taxont) mutatott ki, melyek közül 2 Cyanophyceát, 14 Flage Hátát, 2 Dinoflagellatát, 4 Chlorophyseát, 5 Conjugatát és 1 Heterocontát nem sikerült neki fajilag identifikálni.

A kimutatott szervezetek közül 56-ot minősített "leggyakoribb"-nak, melyek közül az első 25 a következő volt az előfordulási gyakoriság alapján:

1. Gomphosphaeria lacustris

2. Cyclotella ocellata

3. " comta

4. Ceratium hirundinella

5. Cymbella prostata

6. " affinis

7. Fragilaria construens

8. Melosira granulata

9. Holopedia irregularis

10. Planctonema Lauterbomi

11. Phacotus lenticularis

12. Aphanizomenon flos-aquae

13. Glenodinium pulvisculus

14. Diploneis puella

15. Dictyosphaerium pulchellum

16. Gloeococcus Schroeteri

17. Amphora ovalis v. pediculus

18. Staurastrum contortum

19. Microcystis parasitica

20. " holsatica

21. Fragilaria capucina v. acuta

22. Ankistrodesmus falcatus

23. Peridinium inconspicuum

24. Gomphonema Olivaceum

25. Dinobryon divergens

A felsorolt 25 faj azt a tarkaságot tükrözi, amiről Sebestyén O. írt. De még jobban tarka a kép, ha az 56 fajt tekintjük, mert köztük már a Nitzschia acicularis, a Diatoma vulgare, a Synechocystis crassa, a Scenedesmus intermedius, a Microcystis flos-aquae és más kova- kék- és zöldalgák szerepelnek.

Figyelemre méltó az 1942. augusztusi meghatározások eredménye, ami szerint a kékalga fajok száma a júliusi 36-ról 27-re csökkent, de tömegük jelentősen gyarapodott. Az összes meghatározott faj közül a Aphanizomenon flos-aquae fordult elő a legnagyobb tömegben, amit a Gomphosphaeria lacustris követett a sorban. A harmadik, a leggyakoribb a legnagyobb tömeget jelentő faj a Ceratium hirundinella volt. Ezt a fajt a Phacotus lenticularis zöldalga faj követte számbelileg és tömegében. Nem túl nagy számban, de a gyakoriságban a 25. helyen szerep528