Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája

lő Dinobryon divergens-en kívül még a D.sociale és a D. sertularia sárgamoszat fajokat is megtalálta a vízben.

Az, hogy augusztusban a felszínközeli vízrétegben legnagyobb számban és tömegét tekintve is legnagyobb hányadot kitevő két kékalga faj volt megtalálható, azt bizonyította, hogy a Balaton nyugati felében és a középső részének jelentős hányadán augusztusban a melegkedvelő kékalga fajok voltak dominánsak évtizedek óta.

Az 1950-es években több olyan dolgozatot közöltek a tihanyi Biológiai Kutató Intézet kutatói, amelyekben a Keleti-medence egy pontján 4 szintből havonként, illetve félhavonként gyűjtött planktonminták mennyiségi vizsgálatának eredményeit tették közzé.

Sebestyén O. (1952 b., 1953) "Kvantitatív planktontanulmányok a Balatonon és a termelés kérdése", valamint "Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon n. Évtizedes változások" c. dolgozataiban az algákra vonatkozó adatokat is közölt, míg Tamás G. (1954, 1955) két dolgozatában a negyvenes évek fitoplanktonját és a negyvenes évek fitoplanktonjának a biomasszáját ismertette.

A hat évre kiterjedő vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a negyvenes években a vizsgált vízterületen kimutatott algák közül a legtöbb faj a zöldalgákhoz (Chlorophyta) tartozott. Egyedszám, illetve allománynagyság szerint azonban a kovaalgák (Bacillariophyta), a biomasszát tekintve pedig a kétbarázdás-moszatok (Dinoflagellata) voltak az első helyen.

Tamás G. (1959) által a Balaton algáiról közzétett összefoglaló, áttekintő dolgozatát az előbbiekben ismertettük.

Sebestyén O. (1959 b.) az. ötvenes években külön vizsgálta a fecskemoszat ökológiai helyét a planktontársulásban és a tavi életben. Ennek során kitűnt, hogy a nyár derekán a ceratium hirundinella állomány növekedése egyensúlyban van a természetes veszteséggel, mivel az állomány az ideális szaporodási körülmények között 3-5 naponként egyedileg kicserélődik. Azt is megállapította, hogy bár a Ceratium hirundinella állományának a biomasszája nyáron az algák közül a legnagyobb, jelentősége mint közvetlen táplálék úgy látszik elenyésző amellett a szerep mellett, melyet az iszaplakó szervezetek számára szerves táplálékként jelent.

A hatvanas években megkezdődtek a fitoplankton vizsgálatok a tó Középső- a Szigligeti- és a Keszthelyi medencéjében is. Ezek eredményeiről Tamás G. (1965, 1967, 1969, 1972 b.) több dolgozatban számolt be. Az algaflóra összetétele lényegében nem mutatott változást a negyvenes évekhez képest. Télen és tavasszal a planktonban a kovamoszatok voltak túlnyomó többségben, s közülük a Cyclotella bodanica jelentette a legnagyobb tömeget. Nyáron változatlanul mindenütt a Ceratium hirundinella dominált. Augusztus végén, szeptember elején viszont megnőtt a fonalas kékmoszatok állománya, sőt 1966. szeptember 2-13-a és 21-23- a között az egész Keszthelyi-öböl re kiterjedő, addig soha nem látott vízvirágzást

529