Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében
- Az A ero monas hydrophyla fajhoz tartozó fakultatív anaerob szervezetek kifejezetten szezonálisan fordultak elő, csak a nyán vízmintákból voltak kite- nyészthetők. Hasonlóképpen csak a nyári vizmintákban voltak jelen az Acinetobacter calcoaceticus faj tipikus képviselői is. Ezeknek a fajoknak a júliusi dominanciája összefüggésben lehet a tóvíz nyári magasabb táp- és szennyezőanyag koncentrációjával. Az ismertetett vizsgálati eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a Balaton nyíltvizének baktériumközösségeiről csak kis területekre vonatkozóan (Tihany környéke, Keszthelyi-öböl, Balatonfüredi-öböl) rendelkezünk korszerű mikrobiológiai követelményeknek megfelelő ismeretekkel, de még ezek sem tükrözik teljesen az ezeken a helyeken élő baktériumközösségek faji összetételét vagy a fajok, illetve variánsok időszakos vagy évszakos változásait. A különleges tápanyagigényű baktériumokról, mint pl. a Caulobacter, a Leptothrix, a Microcyclus genuszokba tartozó fajok Balatonban való előfordulásáról szinte alig tudunk valamit. Pedig voltak és vannak a tó vizében ilyen baktériumok. A Balatoni Vízvédelmi Bizottság titkárának 1976. évi beszámolója, amit a nyolcadik fejezetben ismertetünk, azt is tartalmazza, hogy a Balatonfüredi-öböl ben Leptothrix genuszhoz tartozó vasbaktériumok "jelentek meg". Langó Zs. (1988) azt közölte, hogy az 1983 januárjában és áprilisában a Keszthelyi-öbölben vett víz- és iszapmintákból Microcyclus típusú baktériumtörzseket tenyésztett ki és azokat a diagnosztikai tesztek eredményei alapján numerikus analízissel Microcyclus aquaticus autentikus törzsekkel hasonlította össze. Oláh J. (1975.b ), Oláh J., Tóth L. (1987) a Keleti- és a Keszthelyi-medencék vizéből tavaszi és nyári időszakban a nitrogénkötő Azotobacter genuszhoz tartozó aerob és Clostndium genuszhoz tartozó anaerob baktériumokat mutattak ki igen kis számban. (A nitrogénkötő és vasredukáló Clostridium-ok bizonyára az üledék felkeveredése révén jutottak a víz felsőbb rétegeibe.) Annak ellenére, a kutatók által közétett dolgozatokban nem neveztek meg a fentieken kívül más baktériumokat, bizonyosra vehető, hogy a tó vizében - időszakosan és kis számban - előfordulnak az Achromobacer, az Alcaligenes, a Brevibacterum, a Sarcina, a Streptomyces, a Micromonospora, a Cytophaga, a Nitrosomonas, a Nitrobacter, a Thiobacillus, a Thiotnx, a Desulfovibrio genuszok fajai is. A Balaton iszapjában élő baktériumokkal kapcsolatban már Zih S. utalt rá, hogy sok Bacillus mycoides található benne. Haranghy L. (1941) is legtöbbször a Bacillus genuszba tartozó fajokat tenyésztette ki. Az 1940-es évek elejétől az 1970-es évek végéig a tó fenéküledékének (iszapjának) baktériumait faji összetétel szempontjából nem vizsgálták, a mennyiségre vonatkozó vizsgálatokból pedig nem lehetett a fajokra következtetni. Az első modem mikrobiológiai módszerekkel végzett iszapvizsgálatról, aminek fő célja a felső rétegekben élő baktériumok faji szintű felderítése volt, Szabó Zsuzsa (1982) közölt adatokat. Az iszapmintákat 1978 júniusában és szeptembe510
