Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében

rében vették a Balatoni Limnológiai Kutató Intézet előtti térségben a Tihanyifélsziget partjától 50, 100, 150 és 300 m távolságban, a felső 0-15 cni-es rétegből.

Az iszapmintákból nem szelektív alapon, összesen 981 aerob és fakultatív anaerob baktériumtörzset izoláltak, melyek közül a mikroszkópos vizsgálatok szerint 269 (27 %) a sugárgomba volt. A közelebbi meghatározás során megállapították, hogy az izolált sugárgomba törzsek 50 %-át a Micromonospora, 19 %-a a Streptomyces, 15 %-a a Nocardia és 16 %-a egyéb genuszokba tartozott.

Az izolált 135 mikromonspóra törzs közül 120-at, valamint 20 autentikus Micromonospora törzset nagyszámú élettani-biokémiai, mikromorfológiai és egyéb tulajdonságokra alapított numerikus analízisnek vetették alá. A számítógépes csoportanalízis eredményei alapján szerkesztett dendrogramon a 140 mikromonospóra törzs 83 %-os hasonlósági szinten egyetlen nagy csoportba tartozónak bizonyult, amelyen belül 86 és 94 % között váltakozó hasonlósági szinten 13, szorosabb rokonságot mutató törzscsoport különült el.

Az általuk izolált törzseknek mindössze 20 %-a volt azonos a tudományos irodalomból ismert Micromonospora fajokkal, melyek nagy részét a Micromonospora purpureochromogenes-fajként azonosították. Ezen kívül 1-1 törzs képviselte a M.cenilea, a M.echinospora, a M.inositola, a M.parva, a M.purpurea és a M.sagamiensis fajokat. Az ismeretlen fajok közül egyet új fajként, Micromonospora balatonica elnevezéssel írtak le és a Micromonspora nigra-nak új leírását adták meg.

Vizsgálataik szerint a balatoni iszapban élő mikromonospórák biokémiai képességei a következőkkel jellemezhetők: a D-xilóz, D-fruktóz, D-galaktóz, D- glükoz, mannóz, cellobióz, B-laktóz, maltóz, szaccharóz, trehalóz, dextrin, valamint az acetát és piruvát szénforrásokat általában jól értékesítik, eszkulint, keményítőt és tributirint hidrolizálnak, fehérjebontók, foszfatáz aktivitásuk van, változóan nbonukleáz és dezoxiribonukleáz aktívak, majdnem 75 %-uk cellulózt bont, részben pH- és sótűrőképesek, több mint 25 %-uk nitrát-redukáló stb. Vagyis "mindent tudnak" ami az iszapba került szervesanyagok elbontásához és ásvá- nyosításához szükséges.

A mikromonospóra törzsekről közölteken kívül sajnos nem publikáltak adatokat a többi, általuk izolált 712, nem sugárgombákhoz tartozó baktériumtözsről.

A Kel éti-medence iszapjának bakteriológiai vizsgálatán kívül a hetvenes évek végén a Keszthelyi-öböl vizében és fenéküledéke felszíni rétegében élő cellulózbontó sugárgombák faji összetételét is vizsgálták. A vizsgálatok eredményeit Farkas István (1982) publikálta. Dolgozatában leírtak szerint a vízmintákat 1979 júliusában vették közvetlenül a Zala-torkolatban és a Keszthelyi-öbölben a torkolattól kb. 200 és 400 m távolságra, 30 cm-rel a vízfelszín alól.

511