Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA
V. A BALATON VIZÉNEK ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA A Balaton élővilágának szervezett tanulmányozása 1891 nyarán kezdődött meg, amikor a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága tiz kutatót (többségükben egyetemi professzorokat) megbízott ezzel a feladattal. Elsőként jelent meg a Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei sorozatban 1897-ben a n. kötet I. rész "A Balaton faunája" címmel, XIV. szakaszra tagoltan. Ezt Entz Géza vezetése alatt Daday Jenő fonálférgek (nematoda), kerekesférgek (rotatoria), rákféle (crustacea), viziatkák (hydrachnidae), lágytestű- ek (mollusca), halak (pisces), Francé Rezső véglények (protozoa), Lovassy Sándor madarak (aves), Rátz István halakban élősködő férgek, Szigethy Károly örvényférgek (turbellana), Vángel Jenő ürbelüek (coelenerata), moha állatok (bryozoa), gyűrűsférgek (annelida) "szakaszt" írták. A bevezetés és az általános áttekintés Enzt G. munkája volt. Ugyancsak 1897-ben jelent meg a BTTE H kötet II. rész I. szakaszként Istvánjfi Gyula "A Balaton moszatflorája" c. műve, amelyben a tóban található algákat írta le. A "Balaton biológiája" címet viselő H kötet II. rész II. szakasza, Borbás Vince "A Balaton tavának és partmellékének növénytőldrajza és edényes növényzete" c. művét három évvel később, 1900-ban adták ki A H kötetet 1915-ig több pótlékkal és függelékkel egészítették ki. Az 1910-es évek közepén 820 alga faj, több mint 30 virágos növényfaj, és közel 500 állatfaj volt ismert a Balatonból. Napjainkban a tóból leírt (meghatározott) fajok, illetve taxonok száma algákból elérte az 1.400-at, a magasabbrendű növényeké meghaladta az 50-et és az állatfajok száma 1.300 körüli lehet. Ezeken a fajokon kívül még csaknem száz, a korábbi taxonómia szerint fajszintű baktérium-típus található a Balatonban. Az állatfajok közül 95-98 % a gerinctelen faunához tartozik. Az összesen mintegy 2.800 faj valószínűleg még nem a végső szám, mert igen sok - főleg a gerinctelenekhez és az egysejtűekhez tartozó élőlény - rejtőzhet a tóban, illetve várhat felfedezésre. A Balaton vizében és üledékében valamennyi eddig kimutatott egymástól nagyon eltérő egyedszámban található és feltételezhető, hogy számos faj - elsősorban az egysejtűek közül - időlegesen, néhány évig vagy akár évtizedig, hiányzik a tó élővilágából, esetleg lappangó (anabiózis) állapotban van. A Balatonból rendszeresen kimutatható fajok száma általában csak kis hányadát képezik az összes fajszámnak. A tóban előforduló fajok jelenlétének nyomonkövetése számos nehézség503
