Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében
be ütközik, melyek közül a legnagyobb probléma, hogy kevés az olyan kutató, aki évtizedekig foglalkozik folyamatosan egy-egy élőlénycsoport kutatásával. A Balatonban élő mikrobák, növény- és állatfajok és az egyes fajokhoz tartozó egyedek száma az adott víz- és üledékviszonyokból eredő fizikai, kémiai és biológiai törvényszerűségektől függ, összhangban azzal, hogy az adott térségben milyenek a környezeti viszonyok. Mivel a tóban a környezeti tényezők (a víz kémiai tulajdonságai, hőmérséklete, mozgása stb.) igen változóak lehetnek tórészenként, sőt a partközeli, a nyíltvízi és fenékközeli részeken nagy mértékben eltérhetnek egymástól, az élőlények jelenléte és élettevékenysége egymástól eltérő lehet viszonylag kis területen belül is. Könyvünk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a Balaton élővilágával részletesen foglalkozzunk - ezt különben csak több kötetből lehetne megtenni - ezért csak a tó jellemző élőlényeit ismertetjük vázlatosan. Csak néhány olyan élőlénycsoporttal foglalkozunk kissé részletesebben, amelyek a vízminőség alakulásában jelentős szerepet játszanak, vagy jelenlétük azzal összefüggésben van. A Balaton vizében és üledékében élő mikroszkopikus élőlények és egyéb szervezetek A Balaton élővilágát alkotó élőlények túlnyomó része a szabad szemmel nem látható, csak mikroszkóppal tanulmányozható szervezetek közé tartozik. Jelenlétük, élettevékenységük, szaporodásuk vagy pusztulásuk határozza meg döntő mértékben a vízminőség alakulását. Megismerésük és meghatározásuk egészen az 1970-es évek elejéig a fénymikroszkópos (kisebb mértékből elektronmikroszkópos) és a laboratóriumi tenyésztési technika, illetve módszerek segítségével történt. Ezt követően - főleg a baktériumok esetében - a mikroszkópos vizsgálatokat olyan biokémiai-élettani vizsgálatok egészítették ki, amelyek lehetőséget nyújtottak bakténumok és az algák közösségeinek számítógépes analízisére, hasonlósági szinten történő rendszertani elkülönítésükre. Ebből következik, hogy a század első felében végzett kutatások eredményeit, rendszertani leírásokat igoi nehezen lehet egybevetni az utóbbi két évtized kutatási eredményeivel. Külön nehézséget okoz, hogy egy-egy baktérium vagy alga rendszertani elnevezése gyakran változott, sőt az is előfordult, hogy ugyanazt a fajt más néven mint új fajt írták le. Baktériumok a Balaton vizében és üledékében. A tó vizéből és üledékében előforduló baktériumok túlnyomó többsége ún. szaprofita (szervesanyagot lebontó) fajszintű baktérium típusok közé tartozik, de - főleg az üledékből - találhatók ún. kemotróf baktériumfajok is. Kórokbzó baktériumok nem tartoznak szorosan a tó bakterioplanktonjához; minden esetben amikor a vízből kimutathatók, valamilyoi szennyezés vagy szennyeződés révén kerülnek a 504
