Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
gon zúduljon ki a nyílásain. Az utófeneket is egy kisebb, 8x13 m alapterületű süllyesztő szekrényre alapozták. A hajózsilip hasznos hossza 83,5 méter, szélessége 12 méter. A Balaton felőli (felső) küszöbszintje 102,10 m A.f. magasságú, a Sió felé eső (alsó) küszöbszintje 99,60 m A.f. szinten van. A vízlépcső tehát amit a hajóknak át kell hidalniuk 2 és 5 méter között változik. A hajózsilip méreténél fogva 1200 tonnás uszályok átzsilipelésére alkalmas. Mivel 1944-45-ben a háború során a régi zsilip teljesen tönkre ment, az új felső torkolati művet sürgősen be kellett fejezni. A hajózsilip és a leeresztőzsilip ezért egyszerre készült és felavatásukra 1947. szeptemberében került sor. Az első hajót 1947. szeptember 22-én zsilipelték át a Sióból a Balatonba, s ezzel megvalósult a Duna és a Balaton közötti hajózás több mint százéves terve. A siófoki torkolati mű két zsilipje mellett más alapvetően fontos munkálatok elvégzésére is sor került. Az új és a régi vízleeresztő zsilip között, mintegy 650 méter hosszúságban a Sió medrét 3 méterrel lemélyítették, és a medret a két oldalon lévő 4-6 méter magas partfalakkal együtt kővel - időtálló módon - beburkolták. Az új zsilip hitelesítését Filep Lajos végezte el 1955-ben. Ezt a hitelesítési görbét alkalmazták 1976-ig a vizeresztéseknél. Az új felső torkolati mű részeként megépített leeresztő zsilip az 1960-as években robbanásszerűen megnövekedett üdülési igények által támasztott vízszintszabályozási követelményeknek ismét csak nem felelt meg. Ezért 1974-1976 között a teljesitményét átalakítással 80 m3/s-ra növelték és ennek megfelelően kibővítették a Sió-csatoma torkolat feletti mederszakaszát majd megkezdték az alsó szakasz bővítését is. Az alsó szakasz bővítési munkálatai 1995-ig még nem fejeződtek be teljesen, a munkálatokból még néhány km hossz szabályozása még hátra van. Ettől függetlenül a Sió-csatoma vízszállító képessége és a 80 m3/s névleges kapacitású siófoki leeresztő zsilip közötti összhang a legalsó szakasz kivételével az első zsilip üzembehelyezése után 130 évvel megteremtődött. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megrendelésére a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszéke 1985-ben felülvizsgálta a Sió vízhozamszállítását. Kozák Miklós és Papp Gábor jelentésükben a vizsgálati adatok alapján javaslatot tettek a siófoki leeresztő zsilip nyitási és zárási sebességére vonatkozóan különböző balatoni vízállásoknál, illetve az 1974-ben üzembe helyezett dunai torkolati zsilip által előidézett duzzasztási szinteknél. Ezenkívül leírták a kibővített Sió-csatoma hidraulikai viszonyait. Ezeknek az adatoknak az ismertetése meghaladja könyvünk kereteit, ezért csak egy tavaszi vízeresztéskor mért, illetve számított adategyüttest mutatunk be a jelentésből: "A rendelkezésünkre álló adatokból a Sió teljes hosszán a palánki szelvényben (18+500 fkm) 1985. III. 20-án volt a legnagyobb számított középsebesség 453
