Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
ban ...Bárhogy bővítsük is a csatornát, a Sió kis esése miatt tökéletes biztonságot el nem érhetünk. Ezen csak az árvízgát, a partok mesterséges meredekké tétele használ. Oly lapos, sekély partokon, mint a déliek, kicsiny vízállás-változás is tekintélyes horizontális parteltolódást okoz s ez kellemetlen a gazdákra, a fürdőkre, a halászokra, hajósokra stb. A part meredekké való átalakításával minden megszűnik. ..a déli partot kénytelenek vagyunk mesterségesen fixálni, mert a tóvíz ingadozása elkerülhetetlen. (Kiemelés V.Á.-tól) Cholnoky J. (1918) művének megjelenésekor és a következő évtizedekben a Balaton szabályozásával összefüggésben a következő feladatok megvalósítását tartotta szükségesnek: " 1. A Sió kibővítése. 2. A Sió hajózhatóvá tétele. 3. A somogyi berkek kiszárítása, övcsatornával és szivattyúzással. 4. A Kis-Balaton felsankoltatása és kiszárítása. 5. A Zala hajózhatóvá tétele legalább Egerszegig. 6. Az alacsony partoknak árvízgátakkal való védelme... 7. A már meglevő és a legutóbbi nagy árvízzel veszélyeztetett építmények (Keszthelyi partfal, sétatér, gőzhajó kikötő, révfülöpi sétatér, déliparti villák, kertek stb.) kellő fölemelése, az 1916.i nagy árvíz tetőpontján felül egy méterrel (a hullámverés miatt). 8. A szigligeti öböl elgátolása, lecsapolása. 9. A kékkúti medenczének halastóvá való átalakítása. 10. A kenesei magas-partoknak további omlások, rogyások, suvadások ellen való biztosítása." A Sió-csatorna és a Sió-zsilip első fél évszázada Cholnoky J által közöltek- ből az idézettek szerint már összefonódott a Balaton vízszintszabályozásának történetével, amelyben 1900-tól kezdve már nem a naturális gazdálkodás, a vasút és a gőzhajózás játszotta a főszerepet, hanem a tóparti nyaraló telepek érdekei. Ez teljesen új helyzetet teremtett. Ahhoz azonban, hogy nyomon követhessük a Balaton szabályozásának motivációit 1863 és 1995 között, vissza kell térnünk a Sió-csatorna és a Sió-zsilip történetére, amely nélkül - amint az az előbbiekből már kitűnt - a szabályozás feltételei és körülményei nem magyarázhatók meg. Ugyanígy be kell mutatni Kolossváty Ödön (1916) tanulmányát is "A Balaton rendezéséről", ami 80 évvel e könyv írásának befejezése előtt mutatta be a Balaton szabályozásának helyzetét és tett javaslatokat a jövőre vonatkozóan. Ez annál is inkább indokolt, mert Cholnoky J. idézett szabályozási elképzeléseit már a Kolossváry Ö. tanulmányában foglaltak is befolyásolták. A Sió-csatorna és a Sió-zsilip 1863. év utáni történetét Berták J. (1935) a következők szerint ismertette többek között: "A zsilip teljesítőképessége a Sió-csatorna szűk méretei miatt eléggé korlátolt volt. Az 1864 január 12-én hivatalosan végzett sebességméréseinek eredményei: 0,946 (3 láb) vízmagasság mellett 5.37 m3/sec (170 köbláb), 1226 m (4 láb) víz448