Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
csatornában a zsilip alatt...A zsilip nem volt teljesen nyitva. A Sió völgyében nagy árvíz volt. A lefolyó vízmennyiség 14 67 m3/sec. 1895. április 13.-án megismételtem a mérést. A felső zsilip-mércze is, meg az alsó 2 85 m-t mutatott, a csatornán 1 km-rel alább fekvő mércze állása 1 62 m volt. A lefolyó vízmennyiség 19.66 m3/sec. Minden el volt öntve a csatorna mentén. Ennél kedvezőbb helyzetet lehetetlen lett volna előállítani. A csatorna emésztőképességét ennélfogva akkor maximálisan 21 m3/sec-ra tettem." Cholnoky J az idézettek után hivatkozott arra a tudományos vitára, ami Erdős F. és JózsaL. mérnökök között 1898-ban és 1899-ben zajlott le a Mérnök- és Epítész-Egylet ülésein és közlönyében. (Ennek a vitának a lényegét a Balaton vízállásával kapcsolatban a második fejezetben ismertettük.) Ezután így folytatta: "1900-ban megint nagyon megáradt a Balaton s megint kezdtek az érdekeltek panaszkodni. Ekkor a ""Balatcnvidék"" ez. keszthelyi hetilap június 3.-i...számában...így írtam: ""Nevetséges tehát a zsilipre támaszkodni, amikor nem akarunk árvizet a tóban. A zsilip egyáltalában nem alkalmas erre. De nem a zsilip ám a hibás, hanem a csatorna maga, mert szűk és kicsiny az esése."" Erre a kijelentésemre JÓZSA LÁSZLÓ...azzal válaszolt, hogy igenis a zsilip 50 m3-t képes levezetni, tehát nincs igazam, de maga is beismeri, hogy legfeljebb 23-25 köbmétert lehet a csatornán ereszteni. A 24 m3-re való kibővítés 1902-ben ért véget, természetesen nem sokat lendített a tó szabályozásán. K.NAGY DEZSŐ mérnök felügyelete alatt folyt az érdekes kibővítő munka. A legnagyobb nehézséget a csatorna környékének laza, süppedős talaj okozta... A Balaton, mintha csak a mérnököket akarta volna bosszantani, 1903-ban megint meglehetősen leapadt s az akkor már fejlődésnek indult fürdők nagyon kezdtek panaszkodni s ...megint a zsilipet és a csatornát okolták. Újabb időben a tóparti fürdőzés és nyaralás olyan lendületesen kifejlett, hogy helyesen mondja KOLOSSVÁRY ÖDÖN, ez ma minden érdekeltségnél fontosabb... A Sió-csatorna kellő kibővítésével meg lehet akadályozni a Sió kiöntéseit. így tehát a fürdőközönség és a nyaralótelepek érdeke jutott előtérbe... Most tehát az a terv, hogy a Sió-csatornát 50 m3 víz emésztésére bővítik ki, de a normális vízállást a siófoki mércze 0 pontja fölött 1.10 m-ben állapítják meg... Az 110 m vízállás esetén a parti fürdők és üdülőhelyek ki lehetnek téve annak a veszedelemnek, hogy szokatlan gyors áradás esetén mégis nagyobb vízállással kell küzködniök. Ez ellen különösen a déli parton fekvő nyaralótelepeket kell megvédeni... Ezért a kormány akként tervezi a szabályozást, hogy az egész déli part mentén végig, ahol a nyaraló telepek vannak, az 1879. évi árvíz színéig kőhányással biztosított árvízgátat húz végig, emögött azután kotrással nyert homokot halmoz föl oly szélességben, hogy a fürdőzőknek homokos sütkérezőjük és jó száraz sé- taútjuk legyen. Ezen a sétaúton meg lehetne kerülni az egész Balatont...Kétségtelenül ez az egyedül helyes megoldás. A nyaralók, telepek felemelését, az 1879. évi árvíz színe fölé való feltöltésre építését ajánlottam már 1900447
