Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
nyílt szakasz 10 m mélységben 1,5 ni/év sebességgel pusztult, a nádassal védett rész nem változott. A kapott eredmények rámutatnak arra, hogy a partvonal vizsgálatához szorosan kapcsolódik a parti nádasok kérdése is.. .A nádterületek planimetrálása és a kapott adatok összegezése után megállapítottuk, hogy a Balaton déli partján (5-78 ÉVO között) a nádas szakaszok hossza 42,8 km, a nádterület 5,3 km2, az átlagos szélessége 126 m. Ugyanezek az adatok az északi parton rendre 68,1 km, 11,5 km2, 169 m. A Balaton összesen 110 km hosszban 16,8 km2 nádterület borítja, 153 m átlagszélességgel...A nádasok méreteire a partvonalszelvényezés alapján is végeztünk számításokat. Eredményül a nádas partvonal hosszára az északi parton 84,1 km-t (a teljes partvonal hosszának 74,5 %-a), a déli parton 47,5 km-t (38,7 %-a) kaptunk. A teljes mederfelvételből szerkesztett 1:25 000 méretarányú mélységvonal helyszínrajz felhasználásával meghatároztuk a Balaton felszínét, térfogatát és közép- mélységét. A tó felülete 588,5 km2-re, köbtartalma 1978 millió m3-re, középmélység 3,36 m-re adódott. Az 1955-56. évi felmérésből rendelkezésre álló adatok alapján a 104,84 m A.f. szinthez ugyanezek a geometriai jellemzők 593 km2, 1861 millió m3, 3,14 m értékre adódnak. A két felmérésből származó felület összhangban van. (Időközben közel 3 km2 felületet vettek el a tótól). A térfogatok összehasonlítása viszont nem igazolja azt a megállapítást, miszerint a meder a feliszapolódás stádiumában van." Az 1974-75. évi felmérést követően a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület fővállalkozásában a Földmérési és Távérzékelési Intézet közreműködésével 1985-ben elvégezték a Balaton jogi partvonalának felülvizsgálatát, a partvonal által metszett területek pontosítását és ellenőrzését, valamint a nádasok újbóli felmérését. Az elvégzett mérések eredményeiről "Szolgálati használatra" minősítésű jelentés készült, ezért azok adatai nem kerültek nyilvánosságra. Ezek az adatok jelentős eltérést mutatnak - különösen a nádasok területét illetően - a tíz évvel korábbi felmérés adataihoz viszonyítva. Ezért indokoltnak tartjuk a felülvizsgálati munka és annak alapján kapott adatok rövid ismertetését. Az ellenőrző méréseknél a vízügyi alappontokra (VO kövekre) alapozva végzett korábbi mérések adatait egységesen 1:10 000 méretarányú térképlapokon jelenítették meg, a "jogi partvonalnak" megfelelően. A Balaton medrének és partjának határvonalának tekintették a végleges vagy ideiglenes jellegű partvédőműveknél a partvédőmű vízfelőli felső élét; a határozottan felismerhető, természetes szakadó szélű partszakaszokon a part felső élét; az enyhe lejtésű, sásos, zátonyos, homokos partszakaszokon és minden egyéb bizonytalanul meghatározható helyen a siófoki vízmérce "0" pontjától mért + 100 cm-es színvonalat. Az egész tó partközeli területeiről 1984. augusztus 24-én légifénykép felvételeket készítettek, s ezek 1: 5 000 méretarányú fotónagyításait összehasonlították a korábbiakkal, illetve az egyéb módon megállapított felmérési adatokkal. Áttekin443
