Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig

D.M Meissner minden részletre vonatkozóan pontosan közölte az elvégzett munkákat és azok költségeit. Az általa táblázatba foglalt adatok szerint mai mértékegységekben kifejezve a munkálatokat a következő számok jellemzik:

Új csatornát ástak a Balaton partjától a juti hídig kereken 8 500 méter hosz- szúságban.

A csatomaásás során összesen 98 947 m2 (9,89 ha-on) vágták ki a nádat, illetve termelték ki a nádrizómát.

A juti híd és a kitorkolási (siófoki ) szakasz között 13 711 m3 száraz és 29 660 m3 nedves földet ástak ki.

A kitorkolási szakaszon és a kikötőhely létesítésénél a kiásott száraz földtömeg 24 552 m3, a baggerral kitermelt föld 38 001 m3 volt. Az összes kiásott és kitermelt föld mennyisége tehát 62 553 m3-t tett ki. A kiásott földet a csatorna oldala mellett töltésként "deponálták".

A Csatorna mellett 15 486 m2 rézsűfelületet alakítottak ki gyeptéglaborítás- sal.

Azért, hogy a csatorna nyílását a tó hullámverése ne tudja elhomokolni, két kőrakatból készült, külső részén simára elmunkált kővel burkolt mólót építettek egészen 2,8 méteres vízmélységig, mert tapasztalataik szerint ebben a mélységben a fenék homokját már nem keverik fel és nem szállítják el a hullámok. A mólók koronamagassága 0,63 méterrel volt a megengedettnek meghatározott legmagasabb vízszint fölött (Ez 104,71 m A.f. szintnek felelt meg.) A mólók belső oldala 1:1,5, a külsők 1:3 rézsűvel készült, s a kis víz szintjéig szádfalakkal biztosították azokat a belső oldalukon. A két móló a csatornában kialakított kikötő tófelőli széltől kezdődött és a keleti móló a Balatonba nyúló végéig összesen 547 méter hosszú volt. A keleti mólót a Balaton akkori vízszélétől (partjától) 158 méter hosz- szan építették ki a mederben; 38 méterrel hosszabban mint a másikat, mivel a keleti oldalról várták az elhomokolódást.

A Sió-csatornában a felette átvezető vasúti hídtól 95 méternyire a Balaton irányában, szádfalakkal körülvett, 183 m hosszú és 76 m széles kikötőt építettek. Innen kövezett út vezetett a vasútállomáshoz és a faluba.

Azért, hogy a tervezett vízszintleszállítás után szárazra kerülő területekről a szél ne hordhassa el a homokot, az alacsony vízállást kihasználva 1863 őszén és 1864 tavaszán 16 967 m2-nyi (közel 17 hektár) partszegélyt fűzfa- és nyárfadugványokkal ültettek be.

Körülbelül azon a helyen, ahol egykor a siófoki malom volt, most pedig a Balatoni Vízügyi Kirendeltség épülete van, készítették el az első Sió-zsilipet. A zsilip 13,27 méter széles, egyszerű faszerkezet volt, hét nyílással. Minden nyílásnak kettős, egy felső és alsó részből álló, lánccal mozgatható rekesztő táblája volt.

432