Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig

A Balaton és a Sió szabályozásával kapcsolatban az 1860 és 1863 között történtekről egymástól eltérő leírások jelentek meg. Ezeket külön-külön ismertetjük és megpróbáljuk tisztázni, hogy valójában hogyan zajlott le a Balaton szabályozásának az első szakasza, ami a Sió-zsilip megépítéséhez vezetett.

Berták J0fi 935) dolgozatában foglaltakat röviden az alábbiakban lehet ösz- szefoglalni:

Az 1860-61-ben szorgalmazott újabb Balaton szabályozási terv ellen az alsó siómenti érdekeltségek természetesen ismét tiltakoztak.

Az ellentétes érdekek egyeztetésére az Udvari Kancellária 1861. december 4- én ifj. gróf Zichy Ferencet nevezte ki királyi biztosnak, aki előkészítő megbeszélések után 1862. június 17-re, majd folytatólagosan augusztus 28-ra értekezletet hívott össze Balatonfüredre az érdekeltek részvételével.

Az első értekezleten elvben megegyeztek az alapvető célkitűzéseket illetően:

1. A Balaton és a Sió mentén elterülő mocsarak kiszárítása. 2. A Balaton déli partján húzódó vasútvonal pályatestének az áradások elleni biztosítása. 3. A Dunát és a Balatont összekötő hajózó csatorna létesítése.

Ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében az értekezleten történt megegyezés szerint a következő feladatokat kellett azonnal végrehajtani a/ Siófok és Ozora közötti malomgátak megsemmisítése; b/ a Siófok és Ozora közötti szakasz fenékesésének megállapítása, d a folyón található minden éles kanyar megszüntetése, d/ a Siónak a Balatonból való kitorkolásánál új torkolat kiképzése és az elhomokolódástól való megvédése; e/ a siófoki vasútállomás közelében hajókikötő hely építése; f7 a Sió torkolatánál megfelelő vízleeresztő zsilip létesítése.

Ezen az első értekezleten a Nádorcsatoma Társulat lemondott a korábbi csatornaépítési költségeinek megtéríttetéséről, s beleegyezett abba, hogy a nagyobb mennyiségű víz levezetése miatt a működési területén szükségessé váló csatorna- bővítési munkákat a Somogy-Balatoni Lecsapoló Társulat a saját költségén elvégezhesse, de a további fenntartási költségek megtérítésére igényt tartott.

A Délivasút Társaság viszont a Balaton vízszintjének 1,00 méterrel való lejjebb szállítása esetén 150-180.000 forint hozzájárulást helyezett kilátásba.

Az Udvari Kancellária az első balatonfüredi értekezlet megállapodásainak jóváhagyásával nem sokat késlekedett: 1862. július 29-i 11.656/1862. számú rendeletében kimondta, hogy az érdekeltek között történt megállapodásokat azonnal végre kell hajtani.

Az első értekezletet követően gróf Zichy Ferenc a szabályozási társulatok, a megyék szakértőivel bejárta a Sió-, Kapos- és Sárvíz folyók völgyeit és a helyszínen tanulmányozta a Balaton vízszintszabályozásának egész problémáját. A bejáráson a következő érdekeltségek megbízottai vettek részt: 1. Somogy-Balatoni Lecsapoló Társulat, melynek hatásköre a Balaton déli partján a volt kilitii malom vonaláig terjedt ki. 2. Sióberki Társulat, melynek hatásköre a volt kilitii malomtól

428