Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
völgyének 5962 holdnyi bozótya kiszárítatott, a' Balaton tavának előbbeni színe négy lábbal alább szállott, ez által 51,000 holdnyi a' Balatonból szárazzá vált, és a fő czél is nteg vagyon nyerve úgy mint a' Balaton kis és nagy vizének függős változása, melly előbb három lábnyi volt, most kilentz hüvelknyire lévén regu- lázva, a' malmok és zúgok mint meghatározott nyílások által, egyenlő mennyiségű vizet önt a Balaton tava a' Sárvizi Csatornákba, mellyeknek ezáltal foganatya bizonyossá, fön tartása könnyűvé lett..." A térkép címfeliratát Beszédes József Siói K. Biztosságbeli Igazgató Vízmérő és Mészöly Károly Siói K. Biztosságbeli Alig. Vízmérő írták alá. Cholnoky’ J. a térképrajz címfeliratának közlése után a következőket jegyezte meg: "A terven meglátszik hogy KRIEGER felvételei és hatása alatt készült. A hosszelvény alatt ott van a két elméleti fenékvonal, a felsőre az van írva: ""Balaton színét függőssen két öllel alább szálító fő Csatorna feneke minden egyszáz öl távozatra tíz vonást emelkedik"". Az alsóbb vonalra pedig ez: ""Az Ozorai malom alól lévő Siói szárító kész Csatorna fenekének folytatása egyszáz ölnyi hosszúságra nyóltz vonásnyi emelkedéssel a Balaton tavába, vagyis húszezer ölnyi hosszúságban. Ezen folyvást egyenlő mély fenékkel ki lehet egykor az egész Balatont szárítani tízezer holdon (1200° ölével véve) kívül."" Világos, hogy ezek a KRIEGER-féle három terv alternatívái. Kétségtelen, hogy a malmok gátkoronájának alábbszállításával több vizet tudtak a Balatonból kiereszteni. BESZÉDES a Sió közepes esését ""20,000 öl távozatra huszonkét lábnyira"" teszi, vagyis kilométerenkint 183 mm-re. A Sión kiömlő vízmennyiséget ""középszerű vízálláskor"" 262 köblábnyinak mondja másodperczenkint (8 3 m3/sec). Ez nagyon valószínűnek látszik, de egyszersmint mutatja mennyire illuzórikus volt a dolog a Balaton vízállásának szabályozását illetőleg. Pedig még ez a terv is, felírása szerint, ezt tartotta fődolognak. Minden kétséget kizár, hogy a Balaton saját jóvoltából apadt meg, bizonyára a huszas évek különösen magas vízállása után. A dolog illuzórikus volta később kétségtelenül kitűnt...BESZÉDES JÓZSEF ezt már a jelentés után nemsokára észrevehette, mert idézett munkájában, amely a nagy csatornáról szól, megemlíti, hogy 1834-ben elkészült egy eredeti tervvel, azt a vármegyéknél le is tette. Ez a terv legújabb időkben újra kisért. Ez a terv pedig abban áll, hogy a Mura vizét a Balatonba kell vezetni, a Siócsatornán minden malmot, zúgót elpusztítani s a folyóra bízni, hogy dolgozza ki medrét. A Mura sok vizével a szabályozás minden körülmények közt végrehajtható volna... A nagyszabású csatornaterv nem valósult meg. BESZÉDES...a pozsony-szolnoki vasútvonal igazgatómérnöke lett (1840) s így nem volt ideje többé ezekkel a kérdésekkel foglalkozni." Közben meg kell jegyezni, hogy Beszédes J. utóbbi tervét Cholnoky J. után hatvan évvel később Ligeti L. (1974) így értékelte: 419
