Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
ölet (3 033,6 m-t) tett ki. Badacsony és Fonyód közötti távolság egyenes vonalban parttól-partig 2 750 bécsi ölnek (5 214 méternek) bizonyult. Végül a jelenlegi Siótorkolattól a Sió régi kifolyása helyeként jelzett helyig pontosan 1 000 bécsi öl távolságot (1 896 métert) mértünk. A fenti távolságokat lemértük az 1986-ban kiadott 1:40 000 léptékű Balaton térképen is. Ezen a térképen a Tihanyi-fél sziget és a szántódi turzás háromszög csúcsa (nem a rév-kikötők mólói közötti távolság) 1 280 méter, a Badacsony és Fonyód közötti távolság pontosan 5 200 méter, a Sió-torkolat vasúti hídjának közepétől a régi kitorkolásig jelzett helyig 2 160 méter távolságban volt egymástól. Ezek és a többi összehasonlító mérési eredmények már-már hihetetlennek tűnnek, mert annyira közeliek egymáshoz, hogy gyakorlatilag azonosnak mondhatók. Azt bizonyítják hogy a térképet Krieger Sámuel csak akkor készíthette, amikor végzett mérnökként elméleti asztrogeodéziai, és háromszögelési ismeretekkel, közel évtizedes mérnöki gyakorlattal rendelkezett, illetve a térképrajzolásban is jártasságot szerzett. Még így is rendkívüli tehetség kellett egy ilyen, a mai mértékkel mérve is rendkívül pontosnak mondható térképnek az elkészítéséhez. A Magyar Országos Levéltárban őrzött térkép megítélésünk szerint a Balaton természetes állapotának első és egyben utolsó hiteles és részletes ábrázolása, ezért egyfajta etalonnak tekinthető. E sorok írójának örök lelkiismeretfurdalást okoz, hogy amikor módjában lett volna, nem tett meg mindent e becses műszaki alkotás restaurálása érdekében. Csak remélni lehet, hogy egyszer erre mégis sor kerül. Ügy véljük, hogy a még meglévő másik, Krieger S. által készített, cím és aláírás nélküli térképet is ismertetni kell röviden. Erről a térképről Hrenkó P. (1977) az alábbiakat közölte többek között: "...még egy - a negyedik - Krieger térkép is előkerült a zalaegerszegi levéltárban. Jelzete ""T 1"", nagysága 270x73 cm, méretaránya kb. 1 : 37 930 (200 bécsi öl 10 mm). Révfülöp mellett 35 részes mértékskálát látunk, felirata: ""Scala 3 500 Orgiar. Wiennensium Seu. Milliaris Germanium"". Egyszerű vonalas égtájmutatója Balatonudvarinál látható. Sem kelte, sem szerzője nincs feltüntetve... Az akarattyai part ezen is cakkozott, mint Cholnoky vázlatán. Az Iszap-sziget neve ""Insula Iszszép"", a tihanyi nyakban hiányos a mocsárrajz, és hiányzik a Sió régi kifolyásának felirata is. A mintegy 1800 m hosszú révjáratnál viszont már feliratot látunk: ""Trajectus Keszthelyiensis""...Ennek a T 1-es példánynak a fényképmásolata látható a keszthelyi Balatoni Múzeumban és a siófoki Beszédes József vízgazdálkodási múzeumban. Az előbbi helyen ""Krieger Sámuel Balaton térképe 1765"" felirat olvasható. Bendefy László közli a Zala torkolati rész képét, ez alatt pedig a következő felírást találjuk: ""A fenéki híd környéke Krieger S. 1766. évi térképén"". A térkép újabb tartalmi elemei alapján az 1775-ös évszám mondható bizonyosnak. 405
