Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között

A T-l-es példány a kiállítások révén közismert lett és általában ezt ismerik Krieger-térképként. Pedig ez a későbbi átdolgozott másolat, az eredeti majdnem egy évtizeddel korábbi. Az eredeti Krieger-térkép kevésbé ismert...végeredményben publikálatlan." A zalaegerszegi levélár T-i jelű Balaton térképe Hrenkó Páltól fenntebb idé­zettek szerint csak fokozta a zavart a térkép készítésének időpontját illetően. Jólle­het az előzőekben tisztáztuk, hogy a térkép 1776-ban készült, mégis indokoltnak tartjuk a T 1 jelű térképpel kapcsolatban Lotz Gyula (1978) véleményét is közölni, hogy véglegesen lezárhassuk a készítés időpontja körüli vitát. Lot: Gy. (1978) a következőket írta: "Azt, hogy milyen volt a mai Kis-Balaton térképe a XVIII. század hatvanas évei­ben, a Zala megyei Levélár T 1 jelű, Krieger Sámueltől származó térképe ábrázol­ja a legszebben. E térképpel legújabban Bendefy és Hrenkó foglalkozott. Bendejy a zalaegerszegi példányt csak említi. Bár a Kis-Balatont ábrázoló részletét 1969- ben megjelent művében közli, elsősorban az országos Levéltárban található Krieger-féle Balaton-térképpel foglalkozik. Hrenkó már részletesebben szól a zalaegerszegi Krieger-térképről, következtetései azonban vitathatók. Krieger tér­képének Zalaegerszegen található példánya igen jó állapotban maradt fenn. 270x73 cm méretű, vászonra húzott, színezett térkép címirat nélkül. Méretaránya a térképre rajzolt mértékskála alapján 3500 bécsi öl = 188 mm, vagyis kereken 1 : 35 300. A mértékskála felirata: ""Scala 3500 Orgiar. Wiennensium seu 7/8 Miliaris Germanicum""... Ez a térkép tartalmában - kis részletek kivételével - azonos az Országos Levéltár S 12 Div. VIII. No. 283 jelű, díszes kivitelű, szignált, címiratos, 1766-os keltezé­sű térképével. A zalaegerszegi példány hátoldalán, a vásznon ""Krieger Sámuel"" 1766 ceruzafelirat található. Ez minden bizonnyal a XX. századból származik. Mind Bendejy mind Hrenkó a zalaegerszegi példányt az Országos Levéltárban található példány másolatának tartja. Ezzel a megállapítással - úgy érzem - vitába kell szállnom. A szakirodalom Krieger térképének négy példányát tartja számon. Ezekből kettő elveszett. Kétségtelenül a legdíszesebb kiállítású az Országos Le­véltár példánya. Hasonlóan díszes (címirattal ellátott) lehetett a Hunyady grófok kéthelyi levéltárában volt, de elveszett (Cholnoky által még használt) térkép. A másik elveszett példány, mely eredetileg a veszprémi levéltár tulajdonában volt, és Turnier Henrik hagyatékéból származott, leírása alapján a zalaegerszegi példá­nyéhoz hasonló kivitelű lehetett. A XVIII. században a térképek másolása gya­korlatilag kizárólag átszúrással történt. Ez a művelet az elsőnek készült, ""eredeti"" példányt erősen rongálta. Mivel legalább négy Kriegger-térkép ké­szült, nem valószínű, hogy a másolatokat az Országos Levéltár reprezentatív ki­állítású példányáról készítették. Sokkal inkább feltételezhető, hogy vagy a zala­egerszegi, vagy az elveszett veszprémi példány az ""eredeti"". (Az utóbbi feltéte­lezést az támogatja, hogy Cholnoky 1918-ban megjelent művében a veszprémi példány feliratait rossz tintával készültnek, elsárgultnak mondja. így talán ezt tekinthetjük a valószínű ""piszkozat""-nak, amelyről a másolatok készültek, de lehet, hogy ""köznapi"" használatra szánt munkatérkép másolat volt.) A zala­406

Next

/
Thumbnails
Contents