Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
Az, hogy régebben a Sió-völgy irányába Siófok környékén a Balatonnak két kifolyása is volt, már a tihanyi apátság alapítóleveléből is kitűnik, amikor a Siófoktól délkeletre fekvő Losta sziget határait körülírták. A településeket egyszerűsített módon, piros festésű szögletes rajzokkal jelezte, némelyiknél kis templomábrát is feltüntetett. A helységneveket folyóírással, a települések határait nagybetűkkel rövidítve írta fel térképre, amelyen a következő helységnevek szerepelnek: Fok, Szamard, Szántod pta, Szárszó, Őszed, Szemesd, Lölle, Boglárd, Orda pta, Fonyod pta, Keresztur, Bereny, Sz Györg, Botyán pta, Vörs, Fonyed, Magyaróth, Hidvég pta, Lebuj pta, Igenföld pta. Sarmelye, Keszthely, Vonyarcz pta, Meszesgyörg, Ederits, Szigligeth, Tördemicz, Badatson, Tornai, Kisörs, Abraham pta, Rendes. Fülepp pta, Szepezd, Zanka, Akaly, Udvari, Örvényes, Asszonfő, Tihany, Füred, Arats, Csopak, Köves, Palaznak, Lovas, Alsó Örs, Almád pta, Vörösbereny, Füzfü pta, Máma pta, Kenese, Fok Szabadi, Kiüti. A Balaton tófelületén a vármegyehatárokat nem jelölte, de birtokhatárokat pontozott egyenes vonalakkal nagyon gondosan feltüntette. A térképen a lecsapolási tervnek megfelelően három mély ség vonal látható. A legkülső, sötétzöld színszalaggal jelölt vonal az egy öllel csökkentendő vízszintnek megfelelő partvonalat mutatja A középső, zöld színszalaggal jelölt vonal a két öllel csökkentendő vízszintnek megfelelő partvonalat jelzi. A legbelső, kék színszalaggal jelölt vonal a három és egyharmad öllel csökkentendő vízszintnek megfelelő kis vízterület határát ábrázolja. Ennek a határvonalnak a mentén látható csak a következő felirat: "Residuum ex lacu Balathon post demissionem ad ped: 20 juxta Projectum 3 um", azaz a harmadik terv szerinti 20 lábnyi lecsapolás utáni maradvány a Balaton tóból. A térképen két csatorna vonalát húzta ki. Az egyik az északi part közelében látható, Balatonakalinál egészen közel ahhoz, majd onnan a Tihanyi-félsziget révjéig húzódik, ahol áttér a déli partra és Szántódtól az úttal párhuzamosan a turzásgerincen vezet a siófoki Sió kitorkolásig. A csatorna sárga színnel lett kihúzva és Balatonszepezd-Zánka térségének szakaszában fölötte a "Canalis Fluvii Szala navigatibilis" felirat olvasható, vagyis a "Zala folyó hajózható csatornája". A második berajzolt csatorna ugyancsak sárga színnel kihúzva a déli partról gyűjti össze a befolyó vizeket és szállítja a lecsapolás után megmaradó mélyebb vízterületre. Ezen a "Canalis secundarius pro Aqua Superfluii", azaz "második csatorna az elsőfolyású vizek részére" felirat látható. A térképen 1987-ben méréseket végeztünk. Ezek közül ismertetünk néhányat. A Tihanyi-fél sziget és a szántódi turzás háromszög csúcsa közötti távolság a méretskála alapján egészen pontosan 600 bécsi ölnek felelt meg, tehát pontosan megegyezett a szabályozási tervezetben leírt legkisebb szélességgel. (A 600 bécsi öl = 1 137,6 méter.) A Tihanyi-félsziget és a szántódi dombláb közötti vonal egyenes irányban a turzásháromszög mocsaras-nádas területen keresztül 1 600 bécsi 404
