Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
problémák tisztázásában CholnokyJ. által közölteknek különösen nagy jelentősége van, ezért az alábbiakban rövidítve idézzük: "Annál érdekesebb az a kéziratú leírás és tervezés, amelyet az Akadémia könyvtára őriz Földi. 4.r. 11. szám alatt, s amelynek czíme: ""Descriptio Fluvii Sio, et Lacus Balaton Una cum tabellis profunditatis et latitudinis ac longitudinis et calculis emolumentorum ex derivatione et ex siccatione promanantium.Praesentata Commissioni Regiae per Regium in negotio hoc sperantem geometram"". A számtáblákban felismerjük azokat a számadatokat, amelyekre KORABINSZKY és másolói hivatkoznak. Ebből a "" descriptio""-bői származik a Balaton hosszának 36,000 ölnyi mérete. A ""Descriptio"" ugyanis 9 német mérföldnek mondja, ami valamivel kevesebbet, mint 36,000 ölet ad, de ha kerek értéket akart KORABINSZKY közölni, akkor a 35,217 ölet csakis 36.000- re kerekíthette ki. Egyenesen a Descriptioból vétetett a legkisebb szélesség 600, a legnagyobb 8000 ölre. De főleg innen származott a legnagyobb mélység adata is, amelyről így szól a "Descriptio"": "Profunditas ejus statu ordinario e regione possessionis Vörs, et paludes Hévizienses est unius duntaxat orgiáé, et illa est minima, crescit tandem satis aequabiliter usque trajectum Tihaniensem, ubi quatur, et mediam orgiám adequat. Illud punctum est profundissimum..." etc. Magyarul: "" A mélysége rendes körülmények közt Vörs község vidékén és a hévvízi mocsarakban legfeljebb egy öl s itt a legkisebb, innen azonban elég egyenletesen növekedik a tihanyi szorulatig, ahol négy és fél ölet tesz. Ez a pont a legmélyebb"", stb. Határozottan látszik, hogy helyesen és jól mértek... Eszerint tehát a tihanyi szorulatban 4 1/2 ölnyi mélységet találtak, s ha ölét 6 lábbal számítjuk, akkor pontosan kiadódik a 27 láb, amelyet KORABINSZKY és utódai említenek. Ha a lábat 0.316 m-nek vesszük, akkor kereken 8.5 mélységet jelent ez a mi mértékünk szerint (legkisebb víz idején!). Ez kisebb, mint a valóság, t.i. 11 m, de ha meggondoljuk, hogy ez a 11 méteres mélység igen kis területű lyuk, amelyet nem is könnyű megtalálni, míg a 8.5 méter mély rész az egész úgynevezett "kút""-nak legnagyobb részét foglalja el, érthetjük a tévedést és nem igen érheti szemrehányás az illető mérnököt, aki bizonyára igen rövid idő alatt mérte végig a tó mélységeit. .. A Descriptio még sok érdekes adatot tartalmaz s röviden közöljük a kivonatát: ""Hogy a királyi bizottság elé terjeszthesse a mérnök a tó és a Sió egyenként való leírását, először is a tavat kell ismertetnie. A Balaton hossza keletnyugati irányban, egyenesvonalban kilencz német mérföld. Legkisebb szélessége 600, közepes 3000, legnagyobb 8000 öl. Három vármegye és 60 község területével érintkezik. Nagy mocsarak csatlakoznak hozzá, mint északon a Hévvízi, Szigligeti, nyugaton a Szala folyó mocsarai, délen az Ormándi, Keresztúri, Fonyódi, Orda és Csehi meg a Bogiári berkek, továbbá, bár nem a Balaton maga hanem a tóba ömlő folyók öntik el, mégis felemlítendő a Bornothi (magyarul Bornoti Bozot) Kővágó-Örs közelében és végül a Tapolczai mocsár. A Balaton eredete a Zala folyó, amelynek vízhozományát a többi patakéval együtt a VI. táblázat tartalmazza... 397
