Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
háztartásban mindössze 430 lakos élt, 1890-es népszámlálás idején pedig 2.381 lakosa és 286 lakóháza volt Siófoknak. A terület új rat el épülésé és a gazdálkodás alapvető megváltozása nagyarányú erdőirtással járt együtt. Nemcsak az építkezésekhez vágtak ki fákat, hanem nagyki terjedésű erdőrészeket égettek fel hamuzsír előállítás miatt, különösen az 1700-as évek második felében. Az erdőpusztítások nyomán a lefolyási viszonyok megváltoztak és a melegebbre fordult időjárás szélsőséges csapadékviszonyai időnként hatalmas eróziót idéztek elő. A lefolyási viszonyok megváltozása következtében a szélsőséges csapadékviszonyoknak megfelelően a tó vízszintigazodásai is nagyobb mértékűvé váltak és gyakoribbá lettek a Balaton nagy áradásai Ezek tetézték azokat a problémákat, amelyek a XVII. századi csapadékosabb időszakokban alakultak ki és ezek váltották ki a Zala, a Balaton és a Sió szabályozására irányuló törekvéseket. A XIX. század első felének időjárási viszonyait, a Zala szabályozásának történetét, a Sió lefolyásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket az első fejezetben ismertettük. A Balatonnak a szabályozása érdekében a XVHI. században történt térképezését a későbbiekben ismertetjük majd. Ugyancsak későbbiekben mutatjuk be a Balaton, a Zala és a Sió szabályozásával kapcsolatban 1863-ig végzett tevékenység összefüggéseit és problémáit. A Balaton a török uralom végétől a Sió-zsilip létesítéséig tartó viszonylag rövid időszak alatt jelentősebb változásokon ment keresztül a partvonal módosulásait és a vizszintingadozásokat tekintve, mint a népvándorláskortól a török uralom kezdetéig tartó évszázadokban. Folytatódott a török kor második felében felújult partmenti abrázió, az alámosott magaspartoknál nagy földtömegek omlottak be a tóba és a korábbiakkal össze sem hasonlítható erózió következett be a vízgyűjtő felszínén. Gyakorlatilag ebben az időszakban következtek be azok a módosulások, amelyek nyomán kialakult a partvonal ma ismert formája és ebben az időszakban indultak fejlődésnek a partmenti települések elődei. A tó vízszintjének ingadozása tovább nőtt és egyes vélemények szerint elérhette a 3 métert is. A Balaton térképezése a szabályozás érdekében a XVHI. században. A Balaton geodéziai módszerekkel történő térképezésének több mint 250 éves múltja van. Az első ilyen módon készített térképet Mikoviny Sámuel művének tulajdonítják Bendefy L. (1969) kutatásai alapján, aki a következőket írta róla: "...a bécsi National Bibliothek (Fideicommissiones) anyagából az 1740-1745 körüli időkből származó Balaton-térkép ...csakis olyan geometra műve lehet...aki születése és anyanyelve szerint magyar volt; a térkép községneveit ugyanis hibát391
