Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton kialakulása
Alleröd interstadiális - i.e. 12.000 -10.800 A Keszthelyi-medencében a vízmélység csökkent, néhány részén fokozatosan kiszáradt és rövid életű mocsárvilág fedte kimondottan mezotróf vízzel. A Szigligeti és a Szemesi-medencéket szintén mezotróf mocsarak foglalták el, a partvonalat sűrű nádasok szegélyezték. A Siófoki-medence legnagyobb részén az üledékképződés első kezdete jelzi ebben az időben a mezotróf viszonyokat és a sekély vízmélységet. A vízborítás gyorsabbá válik; közvetlen bizonyíték erre területének nagymérvű kiterjedése és a nyíltvízi gyomok tömeges megjelenése. Fiatalabb Dyras III stadiális - i.e. 10.800 -10.000 Ebben az időszakban a Keszthelyi-medence területe szárazulattá válik, a Szigligeti-medence sekély vizű környezetének trofikus állapota fokozatosan mezo- eutrófra változik. A Szemesi-medencében a víz mélysége ugyancsak csökken, de • jellegzetes állóvíz marad, mezotróf állapottal. Összefoglalóan: A kcső Pleisztocénben i.e. 15.000 - 14.000 között a klímaváltozások (felmelegedés és nedvességnövekedés) változatos formájú keskeny, sekély, tiszta és hűvös kis tavacskák létrejöttét eredményezte. A medencék elárasztódása üledékkel hordalékkal és talajvízzel nyugatról keletre fokozatosan, területenként történt. (Kiemelés V.Á.-tól) Ez azzal magyarázható, hogy a nyugati részek vízutánpótlási területein a nagy és felszínközeli karszt- és rétegvízforrások nagyon jelentős utánpótlást biztosítottak a tónak. A nyugati medencékben mocsarak voltak, gyakran száraz felületű szélcsendes öblök; a sekély mezo-eutróf vizet pedig nádas vette körül. A mocsaras állapot fokozatosan keleten is megjelent, de nem állandósult annyira hosszan mint a nyugati medencékben. A Siófoki-medence északkeleti területe a Dyras Hl óta vízzel borított. A vízhőmérséklet hosszantartóan nem emelkedett 18 °C fölé. A vízminőség általában mezotróf és eutróf állapot között volt, de nem vált tartósan eutróffá. Holocén Fenyő-nyír (Pinus-Betula) vegetációs fázis - i.e. 10.000 - 9.000 Ebben az időszakban a nyugati részeken (Keszthelyi- és Szigligeti-medencék) feltételezhetően szárazulatok voltak. A középső részen és keleten (Szemesi- és Siófoki-medencék öbleiben) a negyedkor folytatását lehetett megfigyelni. A paleontológia! vizsgálatok alapján ezek sekély vizű, mezo-eutróf területek voltak. A klíma kedvezett a kevert, lombhullató erdők fejlődésének és a szárazföld dominanciájának. Mogyoró (Corylus) vegetációs fázis - i.e. 9.000 - 7.500 E periódusban a korábbi kezdeti üledékképződés folytatódott a nyugaton lévő (Keszthely, Szigliget) medencékben. A folyamatos és kellően hosszú felmelegedésben a viz extrém eutróffá vált (az első algavirágzási időszak). A Szemesi-medence 29
