Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés

felszín alatti öntözőcső csepegtetőtest ködösítő fej micro-jet szórófej mici'o-spray szórófej mini sprinkler szórófejek bubbler

goló elemek, amelyek típusai alapján különítik el és osztályozzák a berendezés- típusokat. Az egyes vízadagoló elemeket (csepegtetőtestek, mikroszórók), amelyeknek nyomásigénye általában 100-300 kPa között változik, adott nyomáshoz tartozó vízkiadagolásuk szerint méretezik és jelölik (többi közt különböző színekkel is). A vízadagoló elemek vízszállítása igen eltérő lehet, amit - Mikus, 1989 nyomán - az egyes kiadagolóelem-típusok jellemző vízszállító képességének alábbi szélső értékei mutatnak:

0,3-10 1/h/m,

1,0-12 1/h,

5-15 1/h,

8-200 1/h,

40-500 1/h,

20-280 1/h,

300-500 1/h.

Az öntözési mód és a lciadagolóelem megválasztásához az öntözendő növény igényeit kell alapul venni. A vízkiadagoló-elemek vízszállításából és számából meghatározható a szárnyvezeték vízszállítása, ezek számából és vízszállításából az osztóvezetéké és így tovább egészen a szivattyúig. A rendelkezésre álló öntözővíz-mennyiség ismeretében meghatározható az is, hogy egy időben hány kiadagolóelem működhet, vagyis egyszerre mekkora terület öntözhető. Ennek segítségével megállapítható az is, hogy az öntözni kívánt terület teljes megöntözéséhez hány szakaszra kell bontani a berendezést.

A nélkülözhető elemek közé tartoznak a műtrágya-adagolók, amelyeket a szivaty- tyú után, de a szűrő(k) előtt iktatnak a berendezésbe, a mindenkori igények szerint elhelyezett tolózárak, amelyek egy-egy csőszakasz kikapcsolásához vagy éppen öntözésbe vonásához, a berendezés szakaszolásához szükségesek, továbbá a vízmérő óra, a. nyomásmérők és nyomásszabályozók, illetve az automatika, amely az üzemelés irányításának fontos eszköze. A ma használatos automatikák segítségével a mikroöntöző berendezés működése időben programozható, az egymást követő öntözések időpontja és időtartama előre beállítható, sőt - a talaj nedvességtartalmát érzékelő és visszajelző berendezés segítségével - a közbejött eső miatt szükségtelenné vált öntözés leállítható, illetve elhalasztható, így elkerülhető a fölösleges vízkiadagolás. Az átnedvesedett talaj bizonyos mértékű kiszáradását követően a beprogramozott öntözéseket az automatika újraindítja.

A mikroöntöző berendezés kivitelezése a megtervezett csővezetékek nyomvonalának kitűzésével kezdődik. A munkaterület kialakítása után következik az árokásás (a vízellátó központtól kezdődően), majd a csőfektetés, amikor az előre kihelyezett csöveket a helyszínen összeszerelik. Ezt követi a nyomáspróba, majd az cirkok betemetése és tömörítése, továbbá — beépíthető vízkiadagoló-testek esetén — ezek fölszerelése a csövekre. A fővezeték lefektetése után - az egyéb munkákkal párhuzamosan - alakítható ki és szerelhető fel a vízellátó központ. A kész berendezés üzembehelyezésekor a próbaüzem első lépéseként a vezetékrendszert át kell öblíteni a szerelés közben belekerült szennyeződések eltávolítása céljából, majd a nyitott csővégeket el kell zárni. A próbaüzemkor meg kell győződni minden szerelvény és kiadagolóelem megfe312