Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés

- izzadócsöves (vagy könnyezőcsöves) mikroöntözések, amikor a cső anyaga olyan, hogy kis nyomás hatására az egész felületén keresztül apró cseppekben szivárog ki a víz. A porózus cső műanyag és gumi alapanyagú lehet. Napjainkban talán a leggyorsabban terjedő berendezéseknek az izzadócsöves mikroöntöző berendezéseket tekinthetjük, amelyeket elsősorban gyepterületek, díszkertek, közterületi zöldfelületek talajának nedvesítésére használnak.

Bármilyen is a berendezések egyes részeinek műszaki megoldása, a mikroöntözés elemei, amelyből az egyes berendezések felépülnek, azonosak. A mikroöntöző berendezésnek vannak föltétlenül szükséges elemei és nélkülözhető, de hasznos elemei. A vízforrástól elindulva minden esetben szükség van szivattyúra, vagy vízellátó központra, amely a kellő nyomást és vízmennyiséget szolgáltatja, a szivattyú védelmét ellátó visszacsapó szelepre, valamint szűrőre, hogy az öntözővíz megfelelő tisztasággal kerüljön a berendezés további részeibe és ne okozzon eltömődést. A szűrők lehetnek előszűrők, amelyeket - a durva szennyezések és a nagy mennyiségű homok kiszűrése céljából - a szivattyú elé iktatnak, a szívócsonkra szerelve (szívókosár), vagy külön homokleválasztó berendezésként. Továbbá - rendszerint a szivattyú után beiktatott - homokszűrők, amelyekre a kutakból nyert öntözővíz esetén lehet szükség, és algaszűrők, amelyek főként a felszíni vízforrás, különösen tó vagy tározó esetén kellenek a vízben elszaporodott növényi szervezetek, szerves szennyeződések kiszűrésére. Ezeken kívül — vagy ezek mellett - használnak ún. gyorsszűrőket is, amelyeknek visszamosással tisztítható szűrőeleme (szitaszövet, műanyag nemezszűrő vagy rovátkolt műanyag gyűrűk) a legfinomabb szennyeződéseket is visszatartja. A szűrők előtt és után célszerű nyomásmérőket elhelyezni, mert a nyomáskülönbségből következtetni lehet a szűrőközeg eltömődésére. A jól működő, még tiszta szűrő 40-100 kPa közötti nyomásveszteséget okoz, ha a nyomáseltérés az alapértéken felül meghaladja a 100 kPa-t, akkor a szűrőt tisztítani kell.

Nélkülözhetetlen eleme a mikroöntöző berendezésnek a csőhálózat, amely fővezetékből, mellékvezetékből, valamint osztóvezetékekből és szárnyvezetékekből áll. A hazai gyakorlatban hegesztéssel szerelhető kemény polietilén (KPE) csöveket használnak. Külföldön elterjedt a ragasztással összeilleszthető PVC csövek alkalmazása. Vannak vegyes csőanyagú telepek, amelyeken a vízszállító csöveket PVC-ből, az osztócsöveket KPE csőből készítik. Az egyes öntözőberendezésekben alkalmazott csövek belső átmérőjét a hosszuk, a szállítandó vízmennyiség és a terepadottságok alapján méretezéssel határozzák meg. A csövek nyomástűrése rendszerint 350 kPa alatti érték.

A csőhálózat összeillesztéséhez számos kiegészítő idom (keresztidom, T-idom, szűkítők, csatlakozók, zárószelepek stb.) szükséges, amelyek a cső anyagával azonos anyagból készülnek. Eltérő anyagú csővezetékek csatlakozásához és a szerelvények beépítéséhez általában karimás kötést használnak. A mikroöntöző berendezés csőhálózatát a talaj felszíne alatt helyezik el. A vízkiadagoló elemekhez való csatlakozáshoz gyakran flexibilis toldalékcsőre van szükség, amely már részben vagy egészben a felszín fölött helyezkedik el, ezért csak az UV-sugárzásnak ellenálló anyagból készülhet. Belső átmérőjét a vízkiadagoló elem csatlakozócsonkjának mérete, illetve a vízszállítás határozza meg. Nélkülözhetetlen elemei a mikroöntözésnelc a vízada311