Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés
Csörgedeztetö öntözéskor a víz a terepen vízlepelként halad előre az enyhe lejtő irányában és közben egy része beszivárog a talajba. A legjellemzőbb öntözőelem a sáv, amelyen belül a vízlepel csörgedezik, s amelyet hosszanti terelőtöltésekkel, illetve terelőgátakkal alakítanak ki. Az ily módon kiadagolható legkisebb vízadag 80-100 mm. A csörgedeztetö öntözés változatai: • Oldalas csörgedeztetö öntözés, amelyet enyhén lejtős területen alkalmaznak úgy, hogy a lejtőre merőlegesen hosszanti árkokat húznak és azokat feltöltve a víz az árkokon átbukva a lejtő irányában csörgedezik. A vizet úgy kell adagolni, hogy a lejtő alsó végén minél kevesebb csurgalékvíz keletkezzen, vagyis a kiadagolt víz csörgedezéskor mind beszivárogjon a talajba. • Hátas csörgedeztetés, amelyhez a terepet egymással párhuzamosan bakhátassá alakítják, a bakhátak tetején vezetik az adagolóárkot, ahonnan a víz a bakliát mindkét oldalán átbukva csörgedezik végig a területen. • Sávos csörgedeztetö öntözés, amely a csörgedeztetö módszer legismertebb változata, amikor a természetes, de jól elmunkált (esetleg tereprendezett) terepen terelőtöltések készítésével lehetőleg egyforma méretű, az enyhe lejtő irányában haladó sávokat alakítanak ki, majd a sáv felső, magasabban fekvő végén megkezdik a víz beadagolását. A víz lepelszerűen csörgedezve folyik végig a sávon a töltések között. Helyes adagolás esetén a sáv végén nem keletkezik csurgalékvíz. A töltések távolságát a terep lejtése szabja meg, rendszerint 6-15 m között változik. A sávok hossza a táblahatárok méreteitől, a domborzattól és a talaj tulajdonságaitól függ, általában 100-150 m közötti hosszúak. A sávos csörgedeztetö öntözést sűrűsoros növényállományok vagy évelő gyepek és pillangósok öntözésére alkalmazzák. A barázdás öntözéshez barázdahúzó ekével a lejtőre merőlegesen készítenek barázdákat, amelyekből a viz lassú mozgás közben vagy a barázdában állva szivárog a talajba és a barázdák közötti terület talaját kapilláris úton nedvesíti be. A barázdák mérete és hossza, valamint az adagolás a domborzati és a talajtani adottságoktól függ. Barázdás öntözéssel már 30-60 mm-es vízadagok is kijuttathatok a területre egy-egy öntözés alkalmával. A módszert a széles sortávú, kapás növények öntözésére használják. A vízadagolás egyenletessé és veszteségmentessé tétele céljából mind a barázdás, mind a csörgedeztetö öntözéshez adagolási táblázatokat szerkesztettek, amelyek a barázda-, illetve a sávhossz és az adagolási idő függvényében adják meg az alkalmazandó vízsugár nagyságát. A barázdás öntözés változatai a barázdák kialakítása és mérete szerint a következők lehetnek: • Sekély barázda. Szélességi és mélységi mérete nem túl nagy (10-15 cm), a növénysorokhoz igazítva készítik el. Nagyobb terepeséskor a viz csörgedezve halad a barázdában és közben szivárog be. Ha feltöltik a barázdát és a víz nyugalmi állapotban szivárog be a talajba, akkor árasztott barázdáról beszélünk. • Mély barázda. Méretei többszörösei lehetnek a sekély barázdáénak (25—40 cm), benne nagy mennyiségű víz mozog, csaknem mindig árasztott barázdaként alkalmazzák. 304
