Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek
A hidrológiai körfolyamat elemei A csapadék A csapadék a levegőben mindig jelenlévő légnemű vízpárának (vízgőznek) cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotban való kicsapódása. A kicsapódás akkor következik be, ha a levegő hőmérséklete az adott páratartalomhoz tartozó telítettségi hőmérséklet, az ún. harmatpont alá száll. A telítettségi páratartalom - amelyet a vízgőz parciális nyomásával, a páranyomással fejezhetünk ki - a hőmérséklet függvénye (3. ábra). A kicsapódás végbemehet közvetlenül a földfelszínen, annak tereptárgyain vagy a talajmenti növényzet felületén a hőmérséklettől függően harmat, dér vagy zúzmara tonnájában. Az összefoglalóan mikrocsapadéknak nevezett csapadékfajta - éghajlati adottságaink mellett - az átlagos évi csapadéknak mindössze 5%-a (Péczely, 1981). A csapadék nagyobb részét a makrocsapadék teszi ki. Ennek a csapadékfajtának a képződésekor a légkör magasabb rétegeiben kicsapódó víz hull a felszínre, amiért is ezt a csapadékfajtát hulló csapadéknak is nevezik. A hulló csapadék a hőmérséklettől függően alapvetően folyékony (eső) vagy szilárd (hó) csapadék. A felszínre hulló csapadék mérésére a Hellmann-rendszerű csapadékmérő szolgál. A csapadékmérő lényeges része a 200 cm2 felületű felfogóedény. A csapadék a felfo26
