Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek
góedény alatt elhelyezett és a párolgástól védett gyűjtőedényben gyűlik össze. A gyűjtőedényből a csapadékot - hócsapadék esetén annak megolvasztását követően - egy üveghengerbe öntik át, amelynek a falán lévő beosztás segítségével a csapadékmennyiség milliméterben közvetlenül leolvasható. A lehullott csapadékmennyiséget naponta, reggel 7 órakor mérik, és az így észlelt csapadék a mérést megelőző nap napi csapadéka. A csapadékíró műszerek (az ombrográfok) segítségével lehetőség van a csapadék napi menetének, ún. csapadékírószalagokon való rögzítésére is (Kontúr et al., 1983). A csapadék-megfigyelések tanúsága szerint a csapadék nem folytonos, hanem hosszabb-rövidebb ideig tartó csapadékos és csapadékmentes időszakok váltakozása. A csapadékos időszak alatt lehulló csapadékmennyiség többnyire több, önálló csapadékesemény összegeként alakul ki. Ezeknek a többé-kevésbé önálló csapadékeseményeknek az elkülönítése sok esetben nem vagy csak közelítően történhet meg. A csapadék jellemzó'i A csapadékok legfontosabb jellemzői a csapadék időtartama (7j, a csapadék mennyisége (/;) és intenzitása (/), valamint a csapadék területi kiterjedése. A csapadék időtartamát általában napokban vagy órákban adják meg, rövidebb idejű csapadékok esetében percekben. A csapadék mennyiségét annak a képzeletbeli vízrétegnek a vastagságával fejezik ki, amely akkor alakulna ki, ha a lehulló csapadék minden veszteség (párolgás, beszivárgás, elfolyás) nélkül a lehullás helyén megmaradna. Ennek a képzeletbeli vízrétegnek a vastagságát csapadékmagasságnak is nevezik, amelyet milliméterben fejeznek ki. Hosszabb időegység alatt lehullott csapadék mennyiségét csapadékösszegnek (havi, évi csapadékösszeg) is nevezik (Kontúr et al., 1993). A csapadékmérő edények lényegében a csapadékmérő által kijelölt 200 cm2 felületre hulló csapadék magasságát mérik, mérési eredményeik csak megfelelő óvatossággal terjeszthetők ki nagyobb térségekre. Nagyobb térségekre hulló csapadék mennyisége több, a térségen belül megfelelően elrendezett csapadékmérőn - csapadékmérő állomáson - mért csapadékmennyiség átlagolásával számítható ki. A lehulló csapadékmennyiség időbeli növekedését valamely t0 kezdeti időponttól számítva egy h =f(t) monoton, de nem egyenletes növekményű függvény írja le (4. ábra). A függvényt esőkarakterisztikának nevezik és a csapadékíró közvetlenül ezt a függvényt rögzíti. A függvényt matematikai kifejezéssel általában nem lehet megadni (Péczely. 1981). A csapadék intenzitása valamely időtartam alatt lehullott csapadékmennyiségének és az időegységnek a hányadosa, azaz az időegység alatt lehulló csapadékmennyiség: i = h/T. (3) A csapadékintenzitás fizikai mértékegységei: mm/min, mm/h vagy mm/d (Kontúr et al., 1993). A (3) képlet a csapadék T időtartam alatti átlagos intenzitását fejezi ki. 27
