Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek

2. ábra. A talaj nedvességtartalmának tényezői.

Cs és Ö a talaj felszínére jutó csapadék vagy öntözővíz, F és/felszíni folyás (oda-, illetve elfolyás),

/ a talajba szivárgó viz talajvízbe jutó hányada, 1 a talajba szivárgó víz, N a talajban tározott nedvességkészlet, Fa növények számára hozzáférhető nedvességkészlet, Ta növény által elpárologtatott víz,

E a felszínről elpárolgó víz, L közvetlenül a növényről elpárolgó víz, 5 és s oldalirányú nedvességmozgás a talajban (oda-, illetve elszivárgás), D talajvízszint-emelkedés, K a talajvízből származó, felfelé irányuló kapilláris vizmozgás, d talajvízszint-süllyedés

2QhJAt-'LQkJAt = XAVk (1)

formában írhatunk fel, ahol Y.QhiAt jelöli a téregységbe At idő alatt belépő, 'ZQkjAt az onnan távozó vízmennyiséget, YA Vk a téregységben tározott vízmennyiségnek a At idő alatti megváltozását. Az (1) egyenlet átrendezésével kapott vízháztartási egyenletben

ZQhJ-ZQkJ=^- (2)

valamely téregységre egységnyi idő alatt belépő és távozó, valamint a téregységben tározott vízmennyiség megváltozásának egységnyi időre vetített - vízhozam mérték- egységben kifejezett - értéke szerepel. A különböző be- és kilépő, valamint tározódó vízmennyiségek jelentik a vízháztartás mérlegének, a vízmérlegnek az elemeit.

A vízháztartási mérleg a fizika egyik legáltalánosabb törvényének, az anyagmegmaradás törvényének hidrológiai vetülete.

24