Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
2. Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása pedő szerves vagy szervetlen törmelék rendszeres leszívása, (2) már a létesítéskor is sűrű vízinövényzet telepítése az oldott növényi tápanyagok felvételére, (3) a tó felszínének kb. 50%-át borító úszó- vagy úszólevelü vízinövények telepítése az erős fény csökkentésére. Az enyhén zavaros és zöld vagy kékeszöld színű víz az algák kisebb-na- gyobb mértékű elszaporodására utal. Az algák gyérítésének a módját lásd a cianobaktériumokkal foglalkozó fejezetben. Az áttetsző vagy kissé zavaros, barna víz a makrofítonok pusztulását, vagy a tóba kívülről bekerült falevelek vagy más növényi részek bomlását jelzi. Védekezhetünk a pusztuló növényzet és a növényi maradványok rendszeres eltávolításával. Az opálos, tejszerü víz kedvezőtlen baktériumok tömeges elszaporodásával hozható összefüggésbe. Ilyenkor rendszerint a tó teljes rekonstrukciójára, tisztítására van szükség. Horgász- és haltermelő tavak: Megfelelően kezelt tavak ideálisnak tekinthető Secchi-átlátszósága rendszerint 20-30 cm, az eufotikus réteg vastagsága pedig 40-60 cm. A 100-120 cm mély tavakban a fény nem jut le az üledék felszínéig, így - számunkra kedvező módon - lehetetlenné teszi a makrofito- nok elszaporodását. Az ilyen tavakban a Secchi-átlátszóság a fitoplanktont mérő a-klorofíll koncentrációjával áll szoros kapcsolatban. Gyengén zavaros halastavakban ideális Secchi-átlátszóságnál (20-30 cm) az a-klorofíll koncentrációja 150-300 mg/m3, ami rendszerint jó termelőképességgel jár együtt. 2.1.2. Vízhőmérséklet A víz felmelegedése elsősorban a vízbe hatoló napsugárzásnak köszönhető. A víz fényelnyelése, így hőmérséklete is a mélységgel ugrásszerűen csökken. A hőátadás a mélyebb vízrétegekbe a konvekcós áramlásoknak és a szél keverő hatásának az eredménye. A víz hőmérséklettől függő sűrűsége 4 °C-on a legnagyobb, ettől felfelé és lefelé csökken. A víz ezen sajátos tulajdonsága okozza azt, hogy télen a 0 °C- os jég a felszínen van, mig az üledék feletti vízréteg akár 4 °C-os is lehet. Ezt nevezzük fordított hőrétegzettségnek, mert a felső vízréteg (a jég) hidegebb, mint az alsó. A nyári hőrétegzettség azért alakul ki egy tóban, mert a gyorsabban felmelegedő felső vízrétegnek kisebb, a hidegebb alsó rétegnek pedig nagyobb a sűrűsége. Hőrétegzettség idején a két vízréteg sűrűsége közötti különbség olyan nagy, hogy a szél energiája már nem elegendő a tóvíz felkeveréséhez. Mély tavaknál a mérsékelt égövön téli és nyári hőrétegzettséget (stag- nációt), valamint tavaszi és őszi felkeveredést (cirkulációt) lehet megfigyelni. 45
