Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
Sekély tavakban nyáron nem jön létre stabil hőrétegzettség. A nappal jobban felmelegedő, felső és a hidegebb, alsó vízréteg éjszaka összekeveredik. A két vizréteg alapvetően különböző tulajdonságú: a felszíni réteg oxigénben, az alsóbb tápanyagban gazdagabb. Különösen igaz ez akkor, ha az algák miatt csekély a víz Secchi-átlátszósága. A rétegzettség az üledék és a víz határán olyan folyamatokat indíthat el (kénhidrogén-képződés, foszforfelszabadulás), melyek az ilyen esetekben rendszerint nem elfogadható vízminőséget tovább rontják. Gyakorlati útmutató Dísztavak: Az 1,2-1,5 méteres vízmélység nyáron a túlzott felmelegedés, télen pedig a fenékig történő befagyás elkerülése és ezzel a vízi élőlények túlélése miatt lényeges. A víz mozgatása, keverése, levegőztetése 15 °C-os vízhőmérséklet alatt felesleges, 5 °C alatt pedig kifejezetten káros. Utóbbi esetben megakadályozzuk a fordított hőrétegzettség kialakulását, a víztestet fenékig 0 °C-ra hűtjük, ami kedvezőtlen a tóban áttelelő élővilágra. A jég alatti oxigénellátás biztosítható, ha a víz befagyása előtt, a tó méretétől függően több-kevesebb szalmacsomót helyezünk a vízbe. A jégbe fagyott szalmaszárakon át végbemegy a gázcsere a légtér, valamint a víz és a jég között kialakuló légtér között. A tó lékelése csak hosszú ideig tartó, kemény fagyok esetén javasolható, főleg a vízben felhalmozódott szén-dioxid eltávolítása miatt. Horgász- és haltermelő tavak: Merített felszíni vízminták hőrétegzett tavakban alkalmatlanok a víz minőségének a jellemzésére. Meleg nyári délutánokon a halastavakon a teljes vízoszlop mintázása javasolható üveg- vagy műanyag csővel. A tavak téli lékelésére alkalomadtán szükség lehet. 2.1.3. Vízmozgás A víz a mozgásához szükséges energiát a természetben a Föld forgására visszavezethető erőkből, a szélből, továbbá a felszíni vízrétegek változó fel- melegedéséből és lehűléséből adódó faj súlykülönbségből nyeri. Sekély tavakban a melegebb felszíni vízréteg hőmérséklete az éjszaka során az alsó vízréteg hőmérséklete alá csökkenhet, így a szél energiája nélkül megtörténhet a két vízréteg faj súlykülönbségből eredő keveredése. Magas vízhőmérsékleten a felszíni és az alsó vízréteg között kialakult különösen stabil hőrétegzettséget viszont csupán erős szél képes megtörni. A 4 és 5 °C-os víz sűrűsége közötti különbséget 1-nek tekintve a 24 és 25 °C-os víz sűrűsége között 31-szeres, a 29 és 30 °C-os víz között pedig 37-szeres a növekedés. TÓÉPÍTÉS 46
