Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
6. Halbetegségek ti lag valamennyi idősebb aranyhalban fertőzés észlelhető, s a legszebb néhány éves példányok pusztulnak el. Betegség esetén külsőleg csak a has térfogatának megnagyobbodása figyelhető meg, melyet a halak zavart úszása, fél oldalra dőlése vagy a víz felszínén hassal felfelé való lebegése jellemez. A bán- talom külső megnyilvánulása és a boncolási tünetek mindenben a gümőkóros fertőzöttségre emlékeztetnek. Szövettanilag a gócok elhalt szöveteket tartalmaznak, melyek körül újabb és újabb kötőszóvetes elhatároló réteg képződik. Ennek a rétegnek a szélén vehetők észre azok az egyesek által amőbáknak, mások által gombának vélt képletek, melyek a bántalmat okozzák. 6.3.6. Halkártevők okozta bántalmak A klasszikus betegségek mellett esetenként igen jelentékeny az a kár, amelyet magasabb rendű állatok és rovarok okoznak a tógazdaságokban. Elhanyagoltabb tavakban a csíkbogár és a csibor, a búvárpoloskák, hanyattúszó poloska, valamint a vízi skorpió és ezek lárvái esetenként jelentősebb kárt okoznak a fiatal halivadékban, mint a valódi betegségek. Szerencsére ezek a rovarok jól elpusztíthatok a kopoltyúférgesség vagy az élősködő rákok leküzdésére alkalmazott szerves foszforsav-észterekkel. Nehezebb a védekezés a védett állatnak számító kecskebéka és tavi béka, illetve a madarak okozta károk ellen. A kecskebéka kifejlett példánya naponta több tucat ivadékot is elfogyaszthat, a kormorán pedig nagyobb pontyokat is bekebelez. A kecskebékát gyéríteni lehet a halastavakban, a vízi madarak kártétele ellen riasztással lehet védekezni. 6.3.7. Környezeti tényezők okozta bántalmak A) Oxigénhiány: A leggyakoribb elhullást okozó tényező. Jól gondozott tavakban is kialakulhat meleg augusztusi hajnalokon. Ilyenkor a tóvíz szellőztető berendezésekkel történő frissítése, illetve motorcsónakkal való mozgatása segíthet. Gyakori az oxigénhiány kialakulása szállítások, lehalászások alkalmával. Az utóbbi esetek kellő odafigyeléssel elkerülhetők. B) Mérgezések: Az ipar fejlődése és a mezőgazdaság kemizációja nyomán egyre kevesebb a jó minőségű víz Magyarországon. Mulasztások következtében mérgezések léphetnek fel egyébként megfelelő vízminőségű tavakon is. Ezek a mérgezések egyaránt létrejöhetnek szervetlen és szerves anyagok hatására, és igen gyakran közvetett úton oxigénhiány okozásával fejtik ki hatásukat. 163
