Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
TÓÉPÍTÉS zog a hal testfelületén, és a halat csípéseivel nyugtalanítja. Valamennyi halfajon képes megtelepedni. A halat időnként elhagyhatja, majd egy másik egyedet támad meg. A hal testéből a pontytetű szövetnedveket szív. Nagyszámú élősködő megtelepedése esetén a hal elpusztulhat. Kórokozása elsősorban a hal nyugtalanításában nyilvánul meg, ugyanis a megtámadott hal még a téli vermelését is megszakíthatja. A csípés helyén esetenként Aeromo- nas baktériumok okozta fekély alakulhat ki. Figyelmesebb megtekintés esetén a bőséges nyálkában rejtőző rákok könnyen észrevehetők. A pontytetvek szerves foszforsav-észterekkel könnyen elpusztíthatok. Használható a káli- um-permanganát oldata is. 6.3.5. Ismeretlen kóroktanú betegségek Kopoltyúnekrózis: Kellően nem tisztázott kóroktanú betegség, amely valószínűleg többféle kórok következtében alakul ki. Főleg pontyállományokban jelentkezik. A beteg halak kopoltyúja megduzzad, szerkezete elmosódottá válik, rajta nagy mennyiségű nyálka található, egyes lemezek szürkésfehérek, mások a pangó vér miatt élénkvörösök. A lemezvégek letöredezése miatt a kopoltyú szakadozottá válik. A beteg halak nyugtalanok, a befolyók környékére csoportosulnak, némelyek pörgő mozgás után idegrendszeri tünetekben kimúlnak. A bántalom zsúfoltan tartott állományokban, főként szervetlenammónia-tartalmú vegyületekkel való trágyázás után jelentkezik. Megszüntetése a tó higiénés feltételeinek javításával, heveny esetben a tó meszezésével lehetséges. Téli bőrelváltozás: Újabban gyakori, elsősorban néhány éves pontyokon megjelenő betegség, amely a teleltetés alatt jelentkezik. A beteg halak hátán és úszóin eleinte tejüveg színű nyálkafelrakódás észlelhető, amely alatt a bőr pigmentáltsága megváltozik. A továbbiakban csökken a nyálkaképzés, a bőr térképszerűen tarkává és szárazzá válik. A beteg halak bőréről vett kaparék- ban és szövettani metszetben egy egysejtűre emlékeztető, ismeretlen rendszertani helyű, 6-8 mm méretű organizmus fedezhető fel, amely gyökérszerű fonadékkal rögzül a sejtekhez. Az elváltozások kialakulásában szerepe lehet a „túlhűlő” víznek, amely folyamatos vízáramlás esetén akár 1-2 °C-ra is lecsökkenhet. A gyógykezelés technológiája nincs kidolgozva. A halak túlságosan hideg vízben való tartásának elkerülése, és a környezeti tényezők javítása segíthet a bántalom elkerülésében. Az aranyhal granulomatosisa: Ismeretlen kórtanú betegség, mely a magyar- országi aranyhalállományokban a legnagyobb veszteséget okozza. Gyakorla162
