Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)

6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek

6. Halbetegségek

távolíthatók a hal testéről fürdetésekkel. A bántalom csak rosszul kezelt, növényzettel benőtt tavakban lép fel, ahol a piócák szaporodásának és rejtőzködésének adottak a feltételei. A védekezés is a tó higiéniás feltételeinek javításán alapul.

C) Élősködő rákok okozta bántalmak

Lernaeosis: Jól észlelhető külső tünetekkel járó parazitás fertőzés, melyet egy, a halak testfelületén megtelepedő, módosult copepoda-rák, a Lernaea cyprinacea okoz. A fiatalabb stádiumban ciklopszokra emlékeztető rákok co- pepodit stádiumai a kopoltyún szabadon mozognak, és alkalom adtán elhagyHalélösködő ráktípusok sematikus képe

1

1 - Lernaea cyprinacea kifejlett nősténye, 2 - nauplius lárvája,

3- copepodit lárvája, 4 - pontytetű

ják a halat, hogy más halon telepedjenek meg. A kifejlett nőstények viszont a hal bőrén tartósan rögzülnek, testük erősen megnyúlik, és fejükön egy jellegzetes horgony alakú képlet alakul ki, amely a mélyebb szövetekbe hatol és szilárdan rögzíti a parazitát. A fertőzés leggyakrabban az uszonyok tövén észlelhető, de az egész testre is kiterjedhet. A megtelepedett nőstények körül igen gyakran gyulladásos folyamat kezdődik, amely kisebb fekélyek kialakulásával folytatódik. Ezek a fekélyek a fekélyes bőrgyulladás gyanúját kelthetik különösen akkor, ha a sebben már nem található meg a Lernaea. Valamennyi pontyféle fertőzötté válhat, de csukán is gyakori a rák előfordulása. A kifejlett rákok elpusztítása nehéz, a lárvastádiumok szerves foszforsav- észterekkel könnyen elölhetők.

Pontytetvesség: Az Argulus foliaceus nevű 6-8 mm hosszú, levél alakú, lapos testű, szürkészöld színű élősködő rák okozza. Az élősködő szabadon mo161