Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
TÓÉPÍTÉS zettsége alá tartozó betegség, ezért állatorvos beavatkozására és laboratóriumi vizsgálatra a tünetek észlelése esetén feltétlenül szükség van. Halhimlő: Pontyféléken, ritkábban harcsán jelentkező vírusos betegség, melyet egy herpeszvírus okoz. A beteg halak fején, úszóin (gyakran a testén is) elszórt vagy összeolvadt szürkésfehér, kocsonyás tapintású csomók jelennek meg, melyek a bőrhöz szívósan tapadnak, és leválasztásuk után helyük erősen vérzik. A beteg halak a csontozat mésztartalmának csökkenése miatt haj- líthatóvá, puha tapintatúvá válnak. Az elhullás ritka, de a halak húsának élvezeti értéke erősen károsodik. A betegség kialakulása hidegebb telek után gyakoribb, a higiénés feltételek javításával a kártétel kiküszöbölhető. Egyéb vírusok okozta fertőzöttségek: A kistavakban nevelhető halak közül a legtöbb vírus okozta betegsége a pisztrángféléknek van, melyek közül a pisztrángok vérzéses vérfertőzése (VHS), fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN) és a fertőző hasnyálmirigy elhalása (IPN) említendő. Mivel ezek a betegségek nemzetközi egyezményekben szabályozott bejelentés kötelezettsége alá tartozó bántalmak, pisztrángállományokban bekövetkező elhullások esetén mindig a betegségek vizsgálatára kijelölt laboratóriumok segítségét kell kérni. A csukaivadék Rhabdovírus-fertözöttsége: A csukaivadék ún. vörös foltos betegségét is Rhabdovírus okozza, azonban ennek a Rhabdovírus carpió\a\ való azonossága, illetve különbsége még nincs kellőképpen tisztázva. Igen nagy elhullásokkal járó betegség, melynek folyamán a 4-5 cm hosszú csukaivadék testén kivörösödések, bőr- és kopoltyúvérzések, szemkidülledés és vízfejűség jelentkezik. A betegséget az anyahalak és a víz közvetíthetik. Megelőzésként ajánlható a jó vízellátás és a biztosan vírusmentes anyahalaktól való ikranyerés. Díszhalak lymphocystis betegsége: Akváriumokban jól ismert betegség, amely az uszonyokon, bőrön ritkábban, a kopoltyún észlelhető, gyöngyszerű kinövések vagy kinövéshalmazok formájában jelentkezik. Ezek a betegség későbbi szakaszában nagyobb fekélyekké alakulnak. A megbetegedés ritkán halálos kimenetelű, azonban a fertőzött halak gyengén fejlődnek, rosszul táplálkoznak. A betegség előfordulása dísztavakban is várható. Az angolna kelvirág-betegsége: Idősebb angolnákon a felső állkapocs táján, ritkábban egyéb testrészeken is mogyorónyi-diónyi szürkésfehér színű, egyenetlen felületű, kelvirágra emlékeztető kinövések jelenhetnek meg, melyet egy bimavírus okoz. Ritkasága miatt a bántalom gazdasági jelentősége csekély. 152
