Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
6. Halbetegségek 6.3.2. Baktériumok okozta betegségek Aeromonas hydrophila okozta hasvízkór: Hasi vizenyővel, a belső szervek gyulladásával, vérzésével járó fertőzöttség, amely tüneteiben a tavaszi viré- miára emlékeztet. A bántalom a legkülönfélébb halfajokban kialakulhat az ellenálló képesség csökkenése nyomán. Különösen helytelen takarmányozás, a tóvíz nagyobb hőingadozása, rosszul végrehajtott szállítás és rakodás nyomán, vagy vírusos és parazitás betegségek szövődményeként alakul ki. Antibiotikumos táp etetésével, értékesebb halaknál étvágytalanság esetén antibiotikumot tartalmazó oldatban való fürdetéssel, illetve antibiotikum beoltásával küzdhető le. Az utóbbi esetekben azonban a beavatkozáshoz szakember közreműködésére van szükség. Fekélyes bőrgyulladás: Elsősorban pontyon gyakori bántalom, azonban egyéb pontyféléken, sőt más fajú halakon is kialakulhat. A betegséget egy pigmentet nem képező atipikus Aeromonas salmonicida baktérium (A. sal- monicida subsp. achromogenes) okozza, amely a halak bőrén képez fekélyeket, és ebben különbözik a pisztrángok általános vérfertőzését okozó típusos A. salmonicidátó\. A beteg halak testfelületén a fej kivételével a szövetek mélyébe terjedő fekélyek jelennek meg, melyek rendszerint kerek alakúak. A fekélyek a hám-, az irha- és az izomréteg sejtjeinek elfajulását okozzák. A hasűri szervek rendszerint nem károsodnak. Elhúzódó lefolyású betegség, amely a tavaszi hónapokban a leggyakoribb, ezért vélték korábban a „hasvízkór” idült formájának. Előfordulhat azonban egyéb évszakokban is. Az elhullások rendszerint 20% alatt maradnak. Mivel a betegség antibiotikumos tápokkal és fürdetésekkel jól gyógyítható, ezért a gyógyulás megítélése kedvező. A tájegységenként változó fokú antibiotikum-rezisztencia miatt laboratóriumi vizsgálat és szakvélemény kikérése ajánlott. Columnaris-betegség: A legkülönfélébb halfajokon, igen gyakran pontyon okoz betegséget a Flavobakterium columnare, melyet korábban Flexibacter vagy Cytophaga columnarisnak hívtak, és a betegséget gyakran flexibakte- riosisnak is nevezték. Egyes tavakban, gyakran akváriumokban, ahol vízkémiai vagy táplálkozási problémák adódtak, a halak testfelületén és/vagy ko- poltyúján fehér, pelyhes felrakodások jelentek meg, melyet a bőr vagy a kopoltyúlemezek elhalása követett. Már a mikroszkóp kisebb nagyítása mellett is jól kivehető volt ezeken a szerveken a kis gúlaszerü halmazokat képező baktériumok tömege. A betegség és a baktérium is ezekről a kis oszlopocs- kákról kapta nevét. Jellegzetesen a köztakaró felszínére korlátozódó fertőzöttség. Ennek ellenére a columnaris betegség jelentékeny elhullásokat képes okozni. Különösen a kopoltyú károsodása jellemző, amikor is a kopoltyúle153
