Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
4. Szabó Róbert: A halak takarmányozása
addig a vizek felmelegedésével az ágascsápú rákok (vízibolha fajok) szaporodnak el nagyobb mértékben, olykor „felhőket” alkotva. A zooplanktont planktonhálóval gyűjtjük. A hálókeret átmérője 25-30 cm, anyaga rozsda- mentes fém. A hálózsák mélysége 30-40 cm, feneke lekerekített legyen. A háló anyaga a fogni kívánt plankton szervezetek méretétől függően változó molnárszita anyag lehet. Ha kis méretű kerekesférgeket is akarunk fogni, akkor 200 mikronos hálóra van szükségünk. A hálókerethez egy legalább 2-2,5 méteres könnyű, de erős nyelet csatlakoztassunk. A tóban nyolcast leírva lassan kell halászni, a sűrűbb hálót természetesen lassabban tudjuk húzni. Praktikus tanács: Az evezőlábú rákokat inkább a szélirány felőli, az ágascsápú rákokat pedig a széliránnyal ellentétes parton keressük! A megfogott plankton oxigénigényes, ezért a vízben való szállításához a halszállításhoz használatos mini kompresszoros, nagy felületű műanyagvödröt használjuk. Hazaszállítás után a plankton tárolása hordókban, halmentes tárolómedencékben történhet. Ezeket feltétlenül árnyékos, hűvös helyre állítsuk. Abban az esetben, ha a planktont a hazaszállítás után nem tudjuk élve tárolni, szűrjük le és rakjuk PVC-fólia tasakokba. A mélyhűtőben sokáig tárolható. Ebből igény szerint a halaink medencéjébe téve ajég A planktonháló vázlatos képe TÓÉPÍTÉS 30-40 cm (14-es, 15-ös malomszita szövet vagy harisnya) 114
