Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)

3. Dr. Urbányi Béla–Dr. Váradi László–Pasaréti Gyula: Halfajok és halfajták a tavainkban

3. Halfajok és halfajták tavainkban tása nagymértékben függ a rendelkezésre álló tavak nagyságától. Kifejezet­ten a kora nyári és a kora őszi időszakban egy-egy hirtelen hidegfront a kis terjedelmű és vízmennyiségű tavak vizét lehűtheti a kritikus 20 °C alá, en­nek következtében sok halfajnál tömeges pusztulás jelentkezik. A nagyobb tavak (50 m3 felett) ún. pufferkapacitása képes ezeket a hirtelen változáso­kat kiegyenlíteni, így halainkban tovább gyönyörködhetünk. Ilyen nagy víz- mennyiség esetében viszont az okoz gondot, hogy a teleltetés előtti lehalá­szás nehezen oldható meg, így a bennmaradt halakat gyakorlatilag pusztu­lásra Ítéljük. Saját tapasztalatom szerint a kerti tavamban tartott rendkívül látványos és barátságos márványsügerek még szaporodtak is a meleg nyári hónapokban, de amikor a víz hőmérséklete lecsökkent 18 °C-ra, ivadékaikkal együtt hirte­len elpusztultak. A hőmérsékletre kevésbé igényes halfajok (pl. elevenszülő fogaspontyok, guppik, xifók, mollik, plattyk) képesek elviselni a hazai kora őszi hónapok klimatikus viszonyait, de átteleltetésük csak termálvizes medencékben, eset­leg védett, fütött helyen oldható meg. Az ilyen apróságok teljes lehalászása viszont egy-egy nagyobb tóból gyakorlatilag megoldhatatlan. Néhányan a ,jó ötlettől” vezérelve ragadozó piránjaféléket telepítenek dísztavaikba. Ezek a halak valóban látványosan esznek meg és tépnek szét minden ehetőt, de ősszel a 18 °C-os vízhőmérséklet alatt már pusztulásra vannak ítélve. Néha hallani a tótulajdonos szomszédainak panaszkodását: „mi lesz, ha ezek a halak bekerülnek a kútjába, ahonnan a gyerek is szokott vizet merni”. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy egyrészt e fajok egyedei ter­mészetes úton nem kerülhetnek bele a kutakba, másrészt annak állandó 10- 15 °C-os vízhőmérsékletében órák alatt elpusztulnak. Felmerülhet kérdésként a tó fűtésének lehetősége is. Míg egy kisebb fe­dett, védett helyen tartott medencénél van esélyünk arra, hogy vízhűtők hasz­nálatával tartsuk a hőmérsékletet, addig tavainkon sok-sok ezer watt teljesít­ményre lenne szükség. A trópusi halak kistavas tartását csak annak javasol­juk, akinek - és ez ritka eset - állandó hőmérsékletű termálforrás áll a ren­delkezésére. Az előzőekben felsoroltak ellenére volna mégis rá lehetőség, hogy trópu­si halfajokat tartsunk természetes körülmények között? Néhány díszhalte­nyésztő nyáron 1-5 köbméteres kerti medencékben neveli egyes halfajait (elevenszülő fogaspontyok, páncélos harcsák, díszmárnák, sügérfélék), mert ez a környezet, az algásodó víz, a mesterségesen adagolt természetes táplá­lék (pl. vízibolha), a dúsan burjánzó növényzet hatása kedvező halaik szapo­rodásra való felkészülésében. A nyári szabadtéri tartás utánozza a természe­tes viszonyokat, így a halak jobb kondícióba kerülnek, jobban gyarapodnak, 107

Next

/
Thumbnails
Contents