Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)
I. A statisztika hidrológiai kérdései
3653 6 = 11 32 307 600 y 3653 = + 94 cm A 4. táblázat adatai a 3. ábrán grafikus feldolgozásban is láthatók. Ámbár az adott esetben — a gyakoriság függvény erős ferdesége következtében — az 57 + 3 x 94 = 339 cm-es 30" számköznek megfelelő vízálláson túl is találhatók előfordult vizállás értékek, az kétségtelen, hogy a folyó életében ezek a magasabb vízállások ritkábbak, de amint az évi NV-k előző példájából láthattuk: a 339 cm már kb. a KNV szint. Ez a 80 éves periódus éveinek nagyjából a felében került meghaladásra. Természetesen, az árvizi problémáknál a ritka értékek elhanyagolása éppen a leghelytelenebb volna; ilyen esetben viszont nem a feltétlenül mindent magában foglaló adatsorból, hanem az extrém adatok statisztikájából kell kiindulnunk. Mielőtt az extrén adatok vizsgálatára vonatkozó részletesebb meggondolásokat bemutatnánk, célszerű az eddig megismert módszereket két valószínűségi változó esetére általánosítanunk és egyúttal a korreláció számítás egyszerűbb eseteire alkalmazási példát keresnünk. 4. A kétváltozós korrelációs számítás alapjai Két változó között elvileg háromféle kapcsolat jöhet létre. Ha a vizsgálati szkémánk olyan, hogy az egyik változó adott értékéhez a másik változónak egy és csak egy meghatározott értéke tartozhat, akkor a két változó függvénykapcsolatban van. A gyakorlatban azonban ez a függvénykapcsolat nem mindig egyértelmű, vagy nem mindig pontosan egyértelmű: nem irható le függvénnyel, mert az, hogy az egyik változó adott értékéhez a másik változónak pontosan milyen értéke tartozik, a véletlentől is függ. Ez esetben a két változó között sztochasztikus a kapcsolat. Végül vannak olyan esetek, amikor két változó között nincsen kapcsolat: egymástól függetlenek.- 22 -
