Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)

I. A statisztika hidrológiai kérdései

I. Minden egyes véletlen A eseményhez hozzá van rendelve egy nem negatív szám: az A esemény való szinüs égé, amelyet P (A)-val jelölünk; ez a szám mindig 0 és 1 közé esik, azaz 0 á P (A)á 1.

II. A biztos esemény valószínűsége 1, azaz P (I) = 1, továbbá a lehetetlen esemény valószínűsége 0, azaz P (O) = O.

Hl. Ha AB = O, akkor P (A+B) = P (A)+P (B).

IV. Ha Aj, A^,...., A^,... egymást páronként kizáró események, azaz ha A. A. = 0, i^é j, akkor

í j J

P (Aj+A2+ ... + An ) = P (Aj) + P (A2) + ... + P (A )

A valószinüségszámitás történetének rövid és hézagos áttekintése is igazolta, hogy a véletlen tömegjelenségek körében a valószínűséget objektiv értelemben lehet definiálni és ez a természettudományok szempontjából valóban lehetővé teszi (lásd Poincaré megállapításait), hogy előre láthatjuk és előre leírhatjuk olyan jelenségek bekövetkezésének törvényszerűségeit, amelynek alaptörvényeit részleteiben nem ismerjük.

A hidrológia tudományában a valószinüségszámitás módszerei viszonylag igen későn, e század első negyedében, sőt hazánkban jórészt csak a második világháború után honosodtak meg. Kezdetben a klasszikus valószinüségszámitás szemlélete és módszerei vertek gyökeret. Kisebb visszafejlődést jelentett, hogy e módszerek elterjedésével párhuzamosan a valószinüségszámitás alkalmazásával nyert kétségtelen eredményeket determinisztikus szemléletben igyekeztek értékelni. Ma sem mondhatjuk, hogy a vizimérnöki társadalom egésze minden részében pontosan felfogta a valószínűségi szemlélet korszerű formáinak jelentőségét, igy csak annyit mondhatunk, hogy e szemlélet gyakorlati érvényesítésének a kezdetén tartunk.

2. Statisztikai minták, statisztikai függvények

Azok a megfigyelési adatok, amelyekkel foglalkozni fogunk, maguk is valószínűségi változók és a hidrológiai jelenségnek, mint szintén valószínűségi változónak az értékei közül származnak. Egy § valószínűségi változó értékeire vonatkozó, egymástól független megfigyelési adatok összességét mintának, az ilyen adatok megfigyelését pedig mintavételnek nevezhetjük. Mintának nevezi pl. az általános szóhasználat a sorozatgyártmányok közül minőségi ellenőrzésre találomra kiemelt darabok összességét, és ugyanúgy mintának tekinthetjük pl. a napi 7 órai vizállásmérések vala^ mely vízmércére vonatkoztatott összességét is. Ez utóbbiakat a vízjárás által létrehozott értékek sorából választottuk ki. Ugyanúgy változatlan hid- 9 -