Vágás István: A Tisza árvizei (VIZDOK, Budapest, 1982)
6. A Tisza fontosabb árhullámai 1876-ot követően
6. A Tisza fontosabb árhullámai 1876-ot követően A szabályozott Tisza és fontosabb mellékfolyói árhullámainak statisztikai jellemzése után a következőkben a fontosabb tiszai árhullámok egyedi leírására és hidrológiai jellemzésére térünk. A tiszai árhullámok vízjárását az 1846—1872. időszakban lényegesen megváltoztató Tisza-sza'bályozás megkezdése előtt a Tisza nyílt árteres lapályait gyakran öntötték el az árvizek, amelyek a szabályozás utáni árvizekhez képest jóval alacsonyabb szintűek voltak. Korbély József a régmúlt következő éveit említi nagyobb tiszai árvizek előfordulási éveiként: 1772, 1813, 1816, 1817, 1830, 1845, 1853, 1855. E sort a II. melléklet alapján 1875-ig kiegészíthetjük 1860-nal, 1865-tel, 1867-tel, 1868-cal, 1871-gyel és 1874-gyel. Kvassay Jenő megállapítása szerint a régi, szabályozás előtti árvizek korszaka legkésőbb 1855-ben lezárult. A későbbi árvizek, egészen 1872—1875-ig már az átmeneti időszak megnövekedett, de korántsem megállapodott szintű árvizei voltak. Statisztikai elemzéseink nyomán 1876-tól lehetünk bizonyosak benne, hogy a szabályozott Tisza módosult vízjárási viszonyai váltak uralkodóvá és hidrológiailag is egyöntetű nagyvizi vízjárássá. A múlt század ötvenesJiatvanas éveiben, sőt még később is, egészen a szegedi árvízkatasztrófa kiváltotta szemléletváltozásig, a Tisza völgyében az ár- vízvédelmi töltések sem elég magasak, sem elég erősek nem voltak, így azokon a víz át is csaphatott, vagy azokat át is szakíthatta. 1876 óta azonban a töltés- szakadásoknak lényeges árvízszintcsökkentő hatást már nem tulajdoníthatunk. A Tiszán levonuló árhullámok egyedi jellemzéséhez a továbbiakban két fontos adatsort használunk fel: egyes vízállási időgrafikonokat, illetőleg az árhullámok vízállástetőzéseinek folyóhosszmenti előrehaladását ábrázoló, a vasúti forgalom elemzésében is használt grafikus menetrendhez hasonló, tetőzési vonalakat. A vízállások időgrafikonját a szegedi vízmércére vonatkoztatva azokra az évekre közöljük, amelyekben jelentékenyebb árhullám vonult le a Tiszán. Minden fontosabb vízmérce görbéjének közlése nagy terjedelmet vett volna igénybe, s egyébként is megtalálható a Vízrajzi Évkönyvekben. A szegedi adatok vi57
