Vágás István: A Tisza árvizei (VIZDOK, Budapest, 1982)
4. A Tisza nagyvizeinek statisztikai jellemzése az 1876–1975. időszakban
4—3. táblázat KÖZEPES NAGYVIZEK, SZÓRÁSÖK RÉSZIDÖSZAKOKRA KNV ö Vízmérce 1876—1925 1926—1975 1876—1925 1926—1975 t F Vásárosnamény 671 629 131 162 1,66 1.55 Tokaj 670 664 106 107 0,28 1,03 Szolnok 644 670 111 129 1,08 1,34 Szeged 663 632 135 138 1,14 1.03 A KNV és a a értékek cm-ben adottak. Az F-próba az összehasonlított adatsorok szórásnégyzeteinek hányadosát hasonlítja össze az F-táblázatból vehető küszöbértékkel. Számításaink azt mutatták, hogy az esetünkre megállapítható általában 1,60, a szegedi, szabályozás előtti NV-kkel való összehasonlításnál az 1,64 küszöbértéket ezek a hányadosok sehol sem lépték túl. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a folyó NV eloszlásának nem a jellege változott meg a szabályozás következtében, hiszen az időjárás nem változott, hanem a vízállások emelkedtek a magas töltések miatt. A szabályozás utáni időszak, tehát az 1876—1975 évszázad évi NV eloszlása egyöntetű voltának igazolása után most már felrajzolhatjuk a teljes időszakra vonatkozó empirikus eloszlás-függvényeket (4—2 ábra). Ezekre az el- lás-függvényekre a normális eloszlás görbéje jól illeszkedik. A lépcsős ábra és a görbe közötti legnagyobb eltérés 0,08, az illeszkedés hiányának küszöbértéke pedig adott esetben 0,136. A normális eloszlásból kapott lényegesebb vízállási értékeket a 4—4 táblázat tartalmazza. Általános megállapításaink ebből a következők: — A vízmércék 0 pontja (a nagyvizek szempontjából) a Tisza négy fő vízmércéjén gyakorlatilag összhangban áll egymással, hiszen a KNV-értékek az egyes vízmércéken mindössze 648 és 667 cm között változnak, így ez a kis váltakozás kisebb mértékű, mint a két fél évszázad összehasonlításában az ugyanazon vízmércén tapasztalt KNV ingadozások. — Az empirikus szórás értékei is elég közel állnak egymáshoz. Vásáros- naményban a legnagyobb a szórás tágassága (+148 cm), Tokajban a legkisebb ( + 106 cm), onnan kezdve kissé növekszik: Szolnokon ±120 cm és Szegeden ±137 cm. — A ±2 szórásnyi NV vízállásköz, amely az előfordulási esetek 95,4%-át fogja közre, Vásárosnaményban és Tokajban magában foglalja az eddigi LNV-t is, Szolnokon és Szegeden az LNV azt a számközt meghaladta (Szegeden 39 cm-rel). — Ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi az az NV-érték, amelyik az évi NV-k sorozatát tekintve száz évenként — normális eloszlást feltételezve — átlagosan egyszer fordul elő, ákkor a KNV-t 2,33 a értékkel kell növelnünk. Az így számított érték Vásárosnaményban 83 cm-rel múlja felül az LNV-t, Tokajban 42 cm-rel, Szolnokon 28 cm-rel, Szegeden pedig csak 6 cm-rel. Azt jelenti-e ez, 44
