Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultúrmérnöki intézmény története. Irta: Rochel Dezső

50

ROCHEL DEZSŐ

történt, de igen sok esetben nagymérvű államsegéllyel is támogatta a kormány a munkálatokat, úgyhogy az 1920-as évek végén már ismét nagyobb munkaeredmények mutatkoznak, amelyeket azután az 1931. évi gazdasági visszaesés ront ismét le.

Az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások kártételei elleni védelemre vonatkozó 1931. évi XV. t.-c. újabban módot ad arra, hogy 50%-on felül is segélyezhetők legyenek a medrek jókarbahelyezésének

6. ábra. Am. kir. kultúrmérnöki hivatalok működési területe Trianon után (1922).

(A hivatalok székhelyét aláhúzás jelzi.)

nagyobb megterheléssel járó munkálatai. Erre a célra a földművelési kormány évi költségvetésében gondoskodik fedezetről, bár jóval kisebb mértékben, mint ahogyan az ezzel a törvénnyel hatályon kívül helyezett 1914 : XXXVIII. t.-c.-ben biztosítva volt.

Ezenkívül a vízmosásmegkötési munkálatok segélyezésére is sikerült a földművelésügyi tárca vízi beruházásaiban szerény hitelkeretet biztosítani. Ez az állami segélyezés eredményezte azt, hogy a megmaradt Felvidék és a Dunántúl néhány nagyobb és veszélyesebb vízmosásának megkötésére jelentékenyebb költséggel járó hordalékfogó művek épülhettek.

Az említett állami támogatással a háború utáni időszakban is végeztek hivatalaink, a mostoha viszonyok ellenére is, számottevő nagyobb munkálatokat, mint pl. a Bódvaszabályozást, a dunántúli Kapos rendezését, a Kerka-Cserta-Válicka-patakok rendezését és a Sár