Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultúrmérnöki intézmény története. Irta: Rochel Dezső
A KULTÚRMÉRNÖKI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE 51 vár melletti Rábaszabályozást, amelyekhez állami beruházási munkálatként a Siószabályozás és újabban a borsod-hevesi nyílt ártérnek a miskolci kultúrmérnöki hivatal vezette ármentesítési munkálatai is járultak. A Felvidék visszacsatolt területén 1939 tavaszán újból megkezdte működését a kassai kultúrmérnöki hivatal és új hivatalok létesültek Losoncon és Érsekújváron. Kárpátalja hazatérése tette szükségessé a 7. ábra. A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok működési területe, 1939. (A hivatalok székhelyét aláhúzás jelzi.) negyedik új hivatal felállítását: 1939 november hó 1-én Munkácson. így a kultúrmérnöki munka hetedik évtizedének kezdetén 12 hivatal működik a megnagyobbodott csonkaország területén. (7. ábra.) Az elmúlt 60 év alatt a kultúrmérnöki hivatalok 86 millió pengő értékű munkát teljesítettek 106-5 millió m3 földmozgósítással. A közelebbi és távolabbi jövő kultúrmérnökeire még igen sok és — amint napjainkban is tapasztalhatjuk -— nehéz körülmények közt teljesítendő munka vár. Nemcsak a visszatért Felvidék sűrű vízrendszere hozott újabb megoldásra váró feladatokat. A trianoni országterületen is számos nagyobb vízfolyásunk (a felső Rábaszakasz, Répce, Zala, Zagyva stb.) vár még rendezésre. A belvízrendezések terén a Duna-Tisza közének déli részén elterülő vizek levezetése a Tisza felé a legkiemelkedőbb feladat. Az 1937 : XX. t.-c alapján felállított M. Kir. Országos Öntözésüggi 4*
