Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultúrmérnöki intézmény története. Irta: Rochel Dezső
Zsolna ROCHEL DEZSŐ mérnökök tanították, a gazdasági szakismereteket a helybeli gazdasági tanintézet egyik tanára adta elő. (1. ábra.) 1882- ben 17-re emelkedett a kultúrmérnökök száma s kikerült az iskolából az első 5 vízmester. 1883- ban 22 mérnök működik s az év tavaszán már 22-re emelkedik a vizsgázott vízmesterek száma. Rajtuk kívül 17 elsőéves növendék vesz részt a nyári munkálatokban. 1884-ben épült meg Kassán a 1. ábra. A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok kerületi beosztása 1881-ben. vízmesteriskola 40 növendék számára. Az 1884—85. évi téli tanfolyam hallgatóinak száma 32 volt. Az év folyamán az Y. kultúrmérnöki kerület székhelyét Kassáról Sátoraljaújhelyre helyezték át. A kultúrmérnöki intézmény műszaki személyzete 1885-ben a főnökön kívül 28 mérnök, 23 vízmester és 31 növendék. A kultúrmérnökség ebben a szervezetében a következő munkakört látta el. A minisztérium rendeletére terveket készített patakszabályozási, lecsapolási, feltöltési (sankolási), alagcsövezési és öntözési munkálatokra mindazon birtokosok részére, akik ilyen irányú kérelemmel a minisztériumhoz fordultak. A tervek alapján a munkálatok végrehajtását, a kivitelt is vezették, vagy pedig ellenőrizték a kultúrmérnökök. Mint említettük, a mérnöki munkát minden esetben ingyen teljesítette a hivatal, csak a munkánál alkalmazott vízmester díjazása hárult a munkáltató birtokosra. A kultúrmérnökség működése első éveinek eredményei bámulatosak.
