Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultúrmérnöki intézmény története. Irta: Rochel Dezső
A kultúrmérnöki intézmény története. Irta : Rochel Dezső. Az ember ősidőktől fogva örökös küzdelemben él a természet erőivel. Egyrészt arra törekszik, hogy céljainak szolgálatába állítsa őket, másrészt védekezik reá nézve káros hatásaik, veszedelmeik ellen. A szerves és szervetlen világnak a legnagyobb mennyiségben alkotórészét képező víz az, amelynek kémiai és fizikai megnyilvánulásokban jelentkező erőhatásaival szemben az ember földi életében a legnagyobbszerűbb küzdelmét folytatja. így a csapadékvizek rendszeres levezetésére szolgáló művek és a velük kapcsolatos műtárgyak létesítése feltétele annak, hogy valamely terület egyáltalában lakható és művelhető legyen. Éppen ilyen szükséges feltétele a további, tartós ottlakásnak és termelésnek az, hogy a már létesített műveket, medreket és műtárgyakat jókarban fenntartsák, mert elhanyagolásukkal nyomon jár pusztulásuk, a víz visszafoglalja birodalmát, az ősállapot visszaállítására törekszik. A vízszabályozási és talajjavítási munka tehát folytonos és mindaddig meg nem szűnő tevékenységet igényel, amíg csak a mezőgazdasági termelés folyik, általában : amíg az emberi kultúra valamely területet az uralma alatt tart. A vízkárok elleni küzdelmet és a víznek a termelés szolgálatába állítását biztosító tevékenységet egyszóval kultúrmérnöki munkának nevezzük. A kultúrmérnöki munkálatokon mindama műszaki munkálatokat értjük, amelyek a víznek, — az élő szervezetek e fontos alkotórészének, — az emberi, állati és növényi élethez a legcélszerűbb és leghasznosabb mennyiségben és minőségben való biztosítására irányulnak. Idetartoznak tehát: a növénytermelésre káros hatású vízfeleslegeknek rendszeres elvezetése és a hiányzó vízmennyiség pótlása céljából végzendő munkálatok, és ide soroljuk a víz élvezete, a vízierők kihasználása és a víznek a gyári üzemekben való felhasználása érdekében teljesítendő munkálatokat is. Mindezeket a teendőket a kultúrmérnökök látják el. Napjainkban a műegyetem általános mérnöki szakosztályán képzett mérnököt, — nyilván megkülönböztetésül a gépész-, építész-, vegyész-, vagy erdőmérnöktől, — mind gyakrabban nevezik kultúrmérnöknek, holott 3
