Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
Bevezetés. A kultúrmérnöki intézmény nemzetgazdasági jelentősége. Irta: Trümmer Árpád,
erőseknek bizonyultak ahhoz, hogy a szervezetnek az ország megcsonkítása következtében megtépázott, letördelt fáját életben tartsák és új erőhöz juttassák. Az összeomláskor a 19 kultúrmérnöki hivatalból csak 7 maradt meg. A hivatalok száma később 8-ra, majd hazánk területének örvendetes megnövekedésével 12-re emelkedett és mérnökei a régiekhez hasonló lelkesedéssel szolgálják a magyar földet és a magyar gazdaközönséget. * * * A kultúrmérnöki intézmény megszervezése és a vízjogi törvény megalkotása jelentékeny hatással volt a magyar vízgazdálkodásra és a vizek rendezésén keresztül a mezőgazdaságra is. Az a sok völgy, — amelyet a végigfutó patak árvize évről-évre végigsepert, tönkretette a gazdák szorgalmas munkáját és a terméssel együtt letarolta a jogos reménységeket is, —lassan-lassan megjavult, a rakoncátlan vizeket megfékezték és a mezőgazdasági termelés a múlthoz képest ma már fokozottabb biztonságot élvez. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy kultúrmérnökeink munkája az árvizeket megszüntette, mert a természetben működő állandó erők ellen véges emberi erőnkkel csak ideig-óráig tudunk megküzdeni és kivételes árvizek mindig lesznek mindaddig, amíg a víz örök körforgása meg nem szűnik. Annyit azonban szabad megállapítanunk, hogy a kultúr- mérnökség munkájával szabályozott vízfolyásokon az árvizek ritkábban öntik el a völgyeket, az évről-évre visszatérő áradások a szabályozott mederben találnak lefolyásra s a mezőgazdaság helyzete ezáltal lényegesen megjavult és a termelés biztosabbá lett. Midőn a kultúrmérnöki intézmény közgazdasági hatásait vizsgáljuk, meg kell emlékeznünk arról az áramlatról, amely —- nyilván az utolsó évtizedben sorozatosan visszatérő szárazabb esztendők jelenségeinek téves általánosításával —- a talajjavítások és vízrendezések káros voltát hangoztatta és ennek következményeképen a nagy magyar Alföld kiszáradását és elsivatagosodását jósolta meg. Vízimérnökeink és meteorológusaink szóban és írásban igyekeztek e vádak tarthatatlanságát kimutatni, ezekre az állításokra azonban leghatározottabban maga a Természet cáfolt reá az utóbbi évek bőséges csapadékával és nagy károkat előidéző sorozatos árvizeivel. A Természet örök törvényeit a ma embere még nem tudja megváltoztatni, s a vízrendezési és kultúrmérnöki munkák mindannyia is csekély arra, hogy hazánk éghajlatát vagy csapadékjárását módosíthassa. A vízimérnök nem is a Természet hatalmas munkáját akarja megváltoztatni. Szerény eszközeivel csupán arra törekszik, hogy az időn- kint kikerülhetetlen károkat a lehetőséghez képest elhárítsa és enyhítse. A KULTÚRMÉRNÖKI INTÉZMÉNY NEMZETGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE 27