Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Artézi kutak. Irta: Pátsch Ignác
AZ ARTÉZI KUTAKRÓL 213 Elég gyakori kép alföldi városainkban valamilyen betonépítmény, sokszor díszes kút, amelynek kifolyóján a víz soha nem folyik (125—126. kép). A kultúrmérnöknek gyakran kell látnia az engedélyezési eljárásnál végzett gondos munkájának hiábavalóságát. A gazda a kútfúróval egyet- értőleg itt is, ott is lecsíp valamit a felszerelésből és mire a kút felülvizsgálatára kerül a sor, a hatóságnak sokszor nagyon szegényes berendezést kell felülvizsgáltnak kimondania. Mert hiszen arra vonatkozó szigorú rendelkezések, hogy a kutat így vagy amúgy kell valakinek felszerelnie, nincsenek és a 24.110/1939 IY/A. sz. rendelet is csak ajánlja a dr. Schmidt E. R. «Artézi kútfők önműködő zárószerkezetei» című cikkében ismertetett, a vízpazarlás megszüntetésére alkalmas megoldásokat. A kultúrmérnök elé felülvizsgálatkor rendszerint a következő kép tárul: a jól-rosszul megfúrt kút anyacsövéből közvetlenül ágaskodik ki a fagy ellen nem szigetelt és gyakran meg sem támasztott, elégtelen magasságú felszállócső; ebből ágazik ki a talán tolózárral ellátott kifolyó, melyen keresztül a víz állandóan folyik, mert ha elzárnák, akkor a víz a kurta cső tetején csapna ki. Másik esetben a csapot is megtakarítják azzal, hogy a kifolyócsövet a kisebb víznyomásnak és így a kevesebb vízkifolyásnak megfelelő nagyobb magasságban ágaztatják ki. Körzeti vízvezetékek. Az artézi víznek körzeti vízvezetékek, az ú. n. kúttársaságok útján történő szétosztásánál, minthogy ezek a vízvezetékek nem az igényekkel és a fokozatos fejlődéssel számoló tervszerűséggel épültek, ugyancsak sajnálatos viszonyokkal találkozunk. A körzeti vízvezetékeknek alföldi községeink vízzel való ellátása terén korszakalkotó hatása volt, mert a rendesen igen népes községekben a fertőzött ásott kutak és pocsolyák vizének ivását szinte egy csapásra, rövid 1—2 évtized alatt, megszüntették és ezzel a népbetegségek állandósulásának gátat vetettek. Mégis, mivel egyéni kezdeményezés alapján jöttek létre, beteges sarjadzás tüneteit mutatják. A pozitív artézi kutak aránylag nagy, sokszor 1*5 atm.-t is elérő nyomása tette lehetővé, hogy aránylag olcsó eszközökkel olyan kulturális tényező birtokába jusson az alföldi nép, mely addigi alacsony életszintjét hatalmasan fellendítette. Hazánkban 6 városban és 60 községben vannak körzeti vízvezetékek és legnagyobb részük az Alföldre esik. (Papp Rémig adatai.) Minthogy a körzeti vízvezetékek létesítése általában nem ütközött közérdekbe és magánérdeket is csak ritkán érintett, a fejlődésnek törvénnyel és szabályrendeletekkel való szabályozása nem látszott szükségesnek. Mire azután a hatóságok felfigyeltek volna, már késő is volt. Ki is gondolt volna arra, hogy az egymástól független kúttársaságok vezeték- hálózatainak kuszáltsága zűrzavarrá fajulhat, amint Hódmezővásárhely, Szentes, Szegvár, Öcsöd, Mindszent, stb. példái mutatják. A kiütközött betegségek gyógyításában a csak hatósági szakértőként működő kultúrmérnöki hivatalok megfelelő jogszabályok hiányában
