Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Artézi kutak. Irta: Pátsch Ignác

AZ ARTÉZI KUTAKRÓL

211

szakaszon a köpenycsövet a fúrólyukban kell hagyni, nehogy a cső kilyukadjon, a víz megfertőződjék vagy megszökjék.

4. A csövezés legalább 3"-es csövekkel történjék, mert a bővebb csövek fala erősebb és tökéletesebb szűrőzést tesz lehetővé.

5. A befejezőcső és az egyes csőrakatok mindenkor vizet át nem eresztő kőzetrétegbe legyenek mélyesztve. A víz mindig oldalt, a meg- hasításokon és a szűrőszitaszöveteken keresztül folyjék be a kútba és ne a csövek alsó nyílásain. Különböző vizet adó rétegek bekapcsolásánál csak azonos hidrosztatikai nyomású rétegeket szabad használni, nehogy a víz megszökjék.

6. A kútfőket tervszerűen kell felszerelni avégett, hogy a víz elosztása és a vízzel való takarékoskodás céljából a kút szája hozzáférhető legyen.

A felsorolt következményekkel ellentétben a következő esetekkel találkozunk :

a) Az élelmes kútfúró mesterek a béléscsőátmérővel lemennek egészen 52 mm-ig.

b) Csőanyagul varratos vékonyfalú gázcsöveket, sőt kiselejtezett ócska kazáncsöveket használnak, melyeket összeforrasztva eresztenek le. Nem is szólva arról, hogy az ilyen gyenge csövek magára a vállalkozóra is veszedelmet jelentenek, mert megszorulás esetén már kisebb erőltetéskor is elszakadnak, rövidesen, sokszor már 1—2 év alatt tönkremennek és a víz megszökik a kisebb nyomású rétegekbe, vagy a talajvizekkel vegyül el. Ha a talajvizek szennyezettek, a kutat teszik veszélyessé és értéktelenné. A veszélyt fokozza az, hogy az általános tudat szerint az artézi víz egészségi szempontból megbízható.

c) Születési hibája a fúrásoknak, hogy a fúrómesterek szerződésszerinti kötelezettsége csupán bizonyos mélységből bizonyos mennyiségű víznek felhozatalára vonatkozik. Ha a kút vízhozama történetesen kevesebb ennél, a kútfúró mindössze azt kockáztatja, hogy kereseti összegét százalékosan csökkentik. Eredménytelen fúrás esetére kész kiadásaik megtérítését ki szokták kötni. Egyébként a kútfúróknak semmilyen hatósági szabály nem szab korlátot. Szakképzettségük igazolása nélkül, csupán iparengedély birtokában gyakorolhatják mesterségüket és különben is, mint előbb említettem, a hatóság a legtöbb esetben befejezett tényekkel áll szemben.

d) További veszélyforrás a köpenycső visszahúzása. A külső csövet, amelynek védelme alatt a kútfúrás megindul, költségkímélésből visszahúzzák, minek folytán a legtöbbször kártékony talajvizek megtámadják a kút béléscsöveit.

e) A helytelen szűrőzés. A legtöbbször használt kisátmérőjű csövekben megfelelően tömített szürőcső elhelyezése nehéz, magába a cső14*