Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Artézi kutak. Irta: Pátsch Ignác
AZ ARTÉZI KUTAKRÓL 209 teles esetnek tekintendő, mert pl. a kárpáti hegycsoport képződésekor fellépett erők az Alföld rétegződését megtörték és a vetődések miatt a közlekedőedények folytonossága megszűnt. Legelfogadhatóbb tehát az a magyarázat, hogy a vizet a víztartó rétegekre nehezedő kőzet roppant nyomása sajtolja ki magából a kőzetből és a víz a kőzet nyomásának és a hőnek hatására emelkedik fel, legtöbbször a terep fölé. Erre következtethetünk abból a tapasztalatból is, hogy egyes eddig bővizű rétegek kimerültek, vagy vizük megcsappant. Ezek szerint tehát az artézi víz tartányai nem kifogyhatatlanok és a különleges magyar viszonyok közt közegészségügyi és nemzetvédelmi szempontból mérhetetlen becsű áldásos vízzel takarékoskodni kell. Ennek elérése érdekében a veszély fel nem ismeréséből származó közigazgatási engedékenységet és kíméletességet szigorúságnak kell felváltania. Érdekes itt rámutatni egy néhány évvel ezelőtt kiadott körrendeletnek (23.963/1933. F. M. sz.) a hatására. A rendeletnek az volt a célja, hogy az artézi kutak létesítése és használata körültekintéssel és okszerűen történjék és evégett az 1913 : XVIII. t.-c. végrehajtási utasításának néhány rendelkezését megváltoztatja, kiegészíti és elég szigorú büntető intézkedéseket is tartalmaz. Alig lehet azonban példát felhozni arra, hogy a rendelkezések meg nem tartása, különösen pedig engedély nélkül fúrt kút miatt bárkivel szemben is megtorlást alkalmaztak volna, sőt az engedélynélküli fúrások, ha nem is viszonylag, de számban meg is szaporodtak. Azonkívül, hogy élelmes, az olcsóság lehetőségét megcsillogtató alföldi ezermesterkútfúrók a jó vízre szoruló gazdákat a fúrásba beugratják, két újabb oka is van a fúrások megszaporodásának és egyikük éppen a körrendelet következménye. A rendelet értelmében ugyanis a próbafúrások a helyi hatóságnál és a Földtani Intézetnél történt egyszerű bejelentés alapján megindíthatok és csak akkor engedélyezendők, ha víztermeléssel járnak. A legtöbb ilyen próbakutat fúratónak kényelmesebb a kötelező bejelentéseket elmulasztani, mert a mulasztást amúgy sem tartja számon senki sem. A másik ok, hogy bizonyos intézetek vagy szervek sürgősség címén nem tartják szükségesnek, hogy a fúrás megindítása előtt engedélyt szerezzenek és a kész kútnak utólagos engedélyeztetését a kúthoz ingyen jutott érdekeltek rendszerint elmulasztják. A fúrásnak ilyen módon való szabadjára engedése miatt nemcsak az adatgyűjtés, hanem a meglévő jogok megvédése is nagyon nehéz. Az ismeretlen kutak száma pedig egyre szaporodik és a hatóság csak egyiket-másikat fedezi fel olyankor, amikor panasz van ellene. A közönségnek nyilvánvaló öntudatlan ellenkezése azzal magyarázható, hogy megszokva a lazább ellenőrzést, a törvény rendelkezéseit nem találja megokoltnak és hajlamos arra, hogy azokat, tudat alatt vagy tudatosan, közigazgatási túltengésnek nézze. 14
