Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Artézi kutak. Irta: Pátsch Ignác
Az artézi kutakról. Irta: Pátsch Ignác. Az ivóvízellátást szolgáló artézi fúrások rohamos szaporodása a 80-as években, tehát a vízjogi törvény megalkotásával egyidőben indult meg hazánkban. A törvény tehát akkor még nem számolhatott az artézi kutakkal kapcsolatos jogi kérdésekkel. Ezért újabb törvénnyel (1913 : XVIII. t. c.) és rendeletekkel kellett a gyakorlatban fokozatosan kiütköző nehézségeket elhárítani. A legújabb keletű idevágó rendelet (24.110/1939 F. M.) az artézi vízzel való okszerű gazdálkodás céljából valamennyi engedélyezett és engedélyezetlen artézi kút összeírásáról intézkedett. —- Az összeírás eredménye még ismeretlen, de szükségességét mutatja az, hogy míg a Földtani Intézet csak 6000 engedélyezett artézi kutat tartott nyilván, dr. Schmidt E. R., az intézet vízügyi osztályának vezetője, a kutak számát ennek csaknem háromszorosára becsüli. A következőkben az artézi kutakkal csupán a kultúrmérnöki intézmény szempontjából foglalkozom és ezeknek a hivataloknak az artézi vízhasználatok létesítésénél és engedélyezésénél betöltött szerepkörét ismertetem. De el nem kerülhető, hogy néhány, az idők során felmerült műszaki és jogi kérdésre, és egyúttal a jövőben teendőkre rámutassak. A kultúrmérnöki hivatalok az artézi kutak engedélyezésénél a vízjogi törvény biztosította hatósági szakértői minőségükben működnek közre. Évtizedekkel ezelőtt az artézi vízzel való tervszerű gazdálkodásnak olyan feladatai, mint pl. 1. a kifogyhatatlannak nem tekinthető artézi vízzel való takarékoskodás, 2. a feltárt víz felhasználásának nemcsak a magán-, hanem a közérdek szempontjából való ellenőrzése, 3. a víz feltárásánál és elosztásánál a közönség anyagi erejének figyelembevétele, 4. a fölös víz kártalan elvezetése, stb., még nem szerepeltek ; a hivatalok ezeknek a feladatoknak a megoldásába és irányításába nem folytak be, mert a vízjogi törvény a kutak létesítését nem kötötte hatósági engedélyhez. Az 1913 : XVIII t. c. is csak bizonyos esetekben
